A 40 éves Sonata hűen tükrözi a Hyundai formanyelvének fejlődését - 1. rész
A Sonata nyolcadik generációig tartó formatervezési változásai szimbolikusan mutatják a kortárs társadalom, kultúra és autótervezés trendjét, amely alapján jól látszik, hogyan változtak a tervezési trendek a Sonata modellen keresztül generációnként.
A Hyundai Motor reprezentatív középkategóriás limuzinja, a „Sonata" 40. évfordulóját ünnepelte nemrég. Maga a tény, hogy egy autómárka több mint négy évtizedes örökséget épített fel, önmagában is nagy jelentőséggel bír. Ennek az az oka, hogy az autók olyan termékek, amelyek tükrözik a kor társadalmát és kultúráját és olyan örökséget jelentenek, amely ezt a korszakot szimbolizálja. A Sonata dizájnja különösen a koreai gazdasági és kulturális fejlődéssel, valamint a globális piaci igényekkel összhangban történő fejlődés eredménye, amely az egyes korszakok autótervezési trendjét képviseli.
A Sonata, amely a tervezési változtatások széles skáláját hajtotta végre, a merész dizájntól a visszafogott egyensúlyig, amely megfelel a fejlett piacok szabványainak és a globális trendeknek, szintén átélte a kupé stílusú szedán őrületet a globális autóiparban, amelyet a szabványosított tervek uraltak. Ily módon láthatóvá válik, mit akartak akkoriban az emberek és hogyan változtak a tervezési trendek a Sonata dizájnjában, amely „trendkövetőből" „kortárssá" fejlődött és új trendet is mutat.
Első generáció: a legújabb európai stílusú luxus középkategóriás autó
Az 1980-as években Dél-Koreában kezdett kialakulni a „csillámkorszak". A nemzeti jövedelem növekedésével és a középosztály megerősödésével az autó birtoklása a büszkeség forrásává vált. Ahogy a fogyasztói érdeklődés a kisautókról a közepes méretű autókra és azon túl is bővült, a kereslet gyorsan nőtt. Ennek fényében a Hyundai Motor 1983-ban piacra dobta második önálló Stellar modelljét, amely az első olyan egyedi modell volt, ami a Pony fejlesztése során szerzett technológián és know-how-n alapult.
A Stellar formatervezését Giorgetto Giugiaro készítette az *Italdesign-nál, akárcsak a Pony-ét. A külső az akkoriban Európában népszerű „Long Nose Wedge Style" volt, amelyet ék alakú karosszéria jellemzett, alacsony légellenállással és alacsonyabb szélvédő lejtéssel. A Stellar letisztult külső kialakítása és egyenes vonalai az európai szedánokkal való egyezőség eredményei voltak.
Aztán 1985-ben megjelent az első generációs Sonata (Y1), amely a Stellar révén erősítette megpiacképességét. A Sonata, amelyet "csúcskategóriás középkategóriás autónak" fejlesztettek ki, az első koreai autó, amelyet számos olyan csúcskategóriás specifikációval szereltek fel, mint például a sebességtartó automatika, az elektromos ülések és az elektromos külső tükörállítás. Emellett még egy 1 997 köbcentis (2.0 literes) motort is bemutattak, ami akkoriban a legnagyobb lökettérfogat volt a koreai autók között, egyértelműen eltávolodva az 1.5 literes osztályú középkategóriás versenytársaktól.
Ez a karakter a külsőben is megjelent. A Stellar modellel ellentétben, amelyet erősen befolyásolt az európai autótervezés és a minimalizált díszítőelemek, a Sonata fényűzőbb arculatot követett fényes fém díszléceivel, például lökhárítóival, fényszóróival, hűtőrácsaival, sárvédőivel, ereszcsatornákkal és C-oszlopokkal. Ez elég volt ahhoz, hogy erős és fényűző benyomást keltsen az akkori vásárlókban, akik csak tipikus limuzinmintákkal találkoztak.
Második generáció: Aerodinamikai kialakítás a globalizációval összhangban
A „88-as szöuli olimpia" megrendezésével a dél-koreai társadalom a globalizáció útjára lépett. Ahogy a világ figyelme Szöulra összpontosult, az a bizalom, hogy „Korea most a világ közepe felé halad", elterjedt az egész társadalomban. Ez a hazai autópiacon is jelentős változást hozott. 1983 és 1989 között lépésről lépésre hajtották végre a „tengerentúli utazások liberalizációját", és ahogy nőtt a tengerentúli autókat látó és tapasztaló vásárlók száma, a koreai autóknak is világszínvonalra kellett emelkedniük.
Mindezek közepette a Hyundai Motor új kiugrást készített elő a hazai piacon túl és a globális színtérre koncentrált. Ennek gyümölcse a második generációs Sonata (Y2) volt, amely ugyanabban az évben jelent meg, mint amikor a 88-as szöuli olimpia zajlott. A második generációs Sonata egy olyan stratégiai modell volt, amely biztosította a piacképességet és felvehette a versenyt a japán középkategóriás autókkal, amelyek a Hyundai tapasztalatai alapján akkoriban az amerikai piacot uralták, amikor a Pony 2 és a Stellar modellekkel beléptek a kanadai piacra. Azóta a Sonata a Hyundai Motor „globális stratégiájának" tesztpadjaként szolgál.
A múltban az Egyesült Államokban csak kerek vagy négyzet alakú fényszórókat lehetett felszerelni a szövetségi előírások (FMVSS 108) alapján, ám ennek a szabályozásnak az 1983-as eltörlésével trendként jelent meg az "Aero Dynamic" kialakítás, amelyben a karosszéria és a fényszórók simán össze vannak kötve. A második generációs Sonata volt az első modell, amely ilyen globális trendet követett.
Kívülről letisztult karosszériakialakítással rendelkezett, karcsú, aerodinamikailag kifinomult sziluetttel, teljes ajtós kialakítással, amely egészen a tetőig nyúlt, valamint egy olyan sárvédőszoknyával, amely a hátsó kerekek tetejét hátsó negyedpanellel borította. A karosszéria 4 680 mm hosszú és 1 750 mm széles, amelyet jelentősen megnöveltek, hogy megfeleljen az amerikai közékategóriás autók szabványainak. A megnőtt karosszériából adódó tágas belső tér előnyt jelentett a „családközpontú" életmód támogatásában.
A második generációs Sonata szintén egy olyan modell volt, amely megalapozta a Hyundai Motor első családi megjelenését és jelentősége kivételes volt. A később megjelent Excel és SCoupe kompakt autók, valamint az Elantra szintén ugyanazt a formatervezési identitást hordozta, mint a második generációs Sonata. Másrészt a koreai média továbbra is beszámolt a Pony Excel mellett az Egyesült Államokba irányuló export élvonalában lévő második generációs Sonata amerikai piacra lépéséről, a koreai vásárlók pedig azt a benyomást érezhették, hogy „az én és a családom autója, a Sonata versenyez a világ színpadján".
3. generáció: „Teljes körűen letisztult karosszéria" kialakítás, amely a technológiai fejlődést képviseli
Az 1990-es években az áramvonalas autótervezés szilárdan meghonosodott. Ezenkívül az olyan technológiai fejlesztések, mint a szélcsatorna-kísérletek, a számítógépes tervezés és az új anyagok fejlesztése az autók formatervezési tökéletességének, valamint belső és külső minőségének gyors emelkedéséhez vezetett. A karosszériapanelek távolságát például az 1980-as autóihoz képest összehasonlíthatatlan szintre csökkentették a továbbfejlesztett műanyag fröccsöntési technológiának és az összeszerelési pontosságnak köszönhetően.
A harmadik generációs Sonata (Y3), a Sonata II dizájnja az autótechnika akkori fejlődését képviselte. Tipikus példa erre a harmadik generációs Sonata "Clear Lens Type 4-Lamp Fényszóró", amely a lencsereflektor felületének bonyolult kialakításával nagymértékben megnöveli a lencsereflektor felületének szögét és szélességét, valamint a "Flush Fitting" ajtókialakítás, amely minimálisra csökkenti a hézagokat az autó karosszériájával azáltal, hogy díszléceket ágyazott be az ajtókeretbe.
A karosszérián az alacsonyabb motorháztető-magasságú frontrész a karcsú és kifinomult képet hangsúlyozza, a lekerekített szélvédő pedig széles kilátást és nyitottságot biztosított. Ezenkívül a teljes hossz és szélesség 20-20 mm-rel nőtt, a magasság pedig 5 mm-rel csökkent. A tengelytáv 50 mm, az első és a hátsó futófelület 60 mm-rel, illetve 65 mm-rel megnőtt a stabil és karcsú külső arányok elérése érdekében. Ebben az időszakban a középkategóriás autók váltak a leggyakoribb „családi autókká" a koreai piacon. A harmadik generációs Sonata dizájnja pontosan megfelelt a hazai és külföldi fogyasztók elvárásainak, akik nagyra értékelték a családbarát légkört és kényelmet.
1996-ban megjelent a harmadik generációs Sonata modellfrissítése (Sonata III), amelyben a lökhárító és a fényszórók kialakítását finomították, kiemelve az élesebb vonalakat és grafikát. Ezzel egy érettebb limuzin képével egészítették ki a korai modell által hangsúlyozott áramvonalas formáit és így megtartotta piaci versenyképességét. Az első lökhárítóba integrált hűtőrács formájában újratervezték, hogy minimalizálják a külső alkatrészek számát és az összeszerelési folyamatot, így pedig biztosítani lehetett egy bizonyos összeszerelési minőséget. Ezenkívül egy olyan új lökhárító anyagot alkalmaztak, amely még nagy ütések esetén sem törik el könnyen, tükrözve a technológiai fejlődés eredményeit.
Forrás: hyundaimotorgroup.com
