Kia Niro villanyautóval Albániában
Szabó András, aki a tavaszi balatongyöröki és az őszi keszthelyi villanyautós találkozó fő szervezője, a nyáron családjával és Kia Niro EV autójával elindult, hogy felfedezze Albániát. Az alábbiakban az útról készült beszámolót olvashatjátok:
Sokan dicsérték az Albán
tengerpartot, így a mi érdeklődésünket is felkeltette. Sokat tervezgettünk az
idegenbe, mire elhatározás lett a vége. Szerbiában Belgrádig már jártunk
(egyszer), így az a rész nem volt olyan ismeretlen. Egy ilyen közel 1000 km-es
út sok ismeretlen tényezőt tartogat magában. Az első amivel nem lehet számolni
az a határokon eltöltött idő! A másik a töltés, mivel nagyon kevés töltő és helyszínenként
csak 1-1 oszlop van letelepítve a legtöbb esetben. Aztán valahogy Belgrád után
kezdenek eltűnni a töltők is a térképről L.
Montenegró sincs tele töltőkkel! Tényleg érdemes a PlugShare alkalmazást
átlapozni töltőről töltőre az útvonalon, és elolvasni a bejegyzéseket, mert
nagy segítség tud lenni, és még spórolhatunk is! És hogy miért Szerbián
keresztül terveztük utunkat? Azért, mert Horvátországba utazó nyaralókkal
együtt kellett volna haladni, és emiatt minden fizetőkapunál tumultussal és
drága útdíjakkal kellett volna számolnunk, és sem időben sem km-ben nem
találtam jobbnak, valamint a töltőhálózat ugyanolyan nagy kérdőjel lett volna,
és sok esetben tuti foglalt és tumultus lett volna ezen az útszakaszon. Amúgy
meg erre még nem jártunk.
Bátmonostoron a töltés már vasárnap hajnalban volt ahonnan a Szerb határ szinte „lőtávolságban volt” és az éjszakai határátlépés így nem tartott sokáig! Innen Újvidékig sima közúton és lakot területeken keresztül közlekedtünk, majd felhajtva az autópályára előbb UB bevásárló központban, majd Cacak Gasprom benzinkúton töltöttünk (perc alapú költségek töltő teljesítmény szerint változtak!) Charge&Go app. előre telepítve, regisztrálva és feltöltve, hogy az előttünk álló hegyvidékes szakaszt le tudjuk küzdeni. (Utóbb kiderült túlbiztosítottuk magunkat.)
Ezt követően elértük a Szerb – Montenegró határt ahol érdekes volt a nagy távolság a két átkelőhely között. Mindkét irányba nagy volt a sor. Szerb oldalon szerencsénk volt, mert pont előttünk nyitottak meg egy új sort, így gyorsan átértünk, és a Montenegrói határnál meglepően gyorsan át is engedtek az országukba! Az első településen (Bijelo Polje) a benzinkúton töltöttünk.
Itt a töltést a kútkezelő indította és állította le nekünk, a töltés költsége perc alapú volt. Töltés után egész Montenegrót átszelve volt egy kb 40 km-es autópálya szakasz ami szinte végig lefele lejtett a tenger felé. Az Albán Montenegrói határon viszonylag hamar átértünk, majd az első nagyobb településen (Rruga) kicsit megállva ettünk, fagyiztunk, és hogy ne fussunk lukra a korábban kinézett szállást is lefoglaltuk Shengjin településen. Egy órával később már a tengerparton voltunk ahol a szállást egyből el tudtuk foglalni. Szerencsére a szállásnak volt mélygarázs, így az autó mindig kellemes hőfokban várt bennünket, és az autó töltését is megengedték, amiért nem kértek plusz díjat! Jól esett, hogy a szállást rendező személy (hívjuk Szemírnek) minden alkalommal megkérdezte hogy minden rendben van-e, és hogy tudtunk tölteni?
A levezető út összesítve 977 km és 20 óra 40 perc volt, amiből 1 óra 18 perc a határ, és 2 óra 34 perc a töltésekre ment el. A teljes utazási időnk 16 óra és 40 perc volt (megálltunk boltba, étterem, séta, mosdó,…) de a menetidő a határok nélkül összesen 12 óra 52 perc volt! A pályadíj nagyából 4300 Ft volt a levezető úton, a töltések költsége 24-25e Ft lett.
Milyen volt a szállás??? Nagy! Mondhatnám hogy Balkáni, de nagyon próbált megfelelni az Európai emberek elvárásának. Volt 2 szoba (3 személyes, vagyis 1 franciaágy és egy egyszemélyes ágy). Aztán volt még egy konyha, étkező ahol egy „L” alakú kanapén szintén lehetett volna aludni. A gyerekek sokszor ezen feküdtekJ. A konyha amúgy jól felszerelt volt, bár nekünk hiányzott a vízforraló, mikró. A bejárat, folyosó elég széles volt itt volt elhelyezve egy mosógép, aminek nagyon örültünk, így a fürdős cuccunkat (fürdőruhák, törölközők) minden nap ki tudtuk mosni. Hogy mennyire volt a tenger a szállástól? kb. 50 m. Úgyhogy egy fürdőnaciban és egy törölközővel papucsban le tudtunk sétálni a partra.
Merre jártunk? Voltunk a fővárosban Tiranában, a belváros látványosságait megnéztük.Plázában parkoltunk, mert ott biztonságosabbnak találtam a parkolást. Amúgy Albániában rengeteg taxi elektromos, de pár magénszemélyes villanyautót is láttunk az utakon.
Szerencsére nekünk a töltőhálózatot kint nem kellett igénybe
vennünk, de volt szépen. Annyit kell tudni, hogy a helyi kutasokat és a
taxisokat kell megkérni hogy segítsenek töltést indítani és nekik kell a végén
fizetni! (így olcsóbb, mint a feltöltős app-al bajlódni (i-Charge). Nagyon
segítőkészek! Mennyi a töltés? 40 lek (ALL) ami kb. 160 Ft/ perc.Vásárlást mi a Sparban, és a helyi pékségben oldottuk meg. Megnéztük Lezha várát (6 eur/5 fő),
Shkopet bridge, Rana e Hedhun (itt a part tiszta homok hegyoldal is!, de
vigyázni kell, mert könnyen el lehet akadni az autóval a puha talajon!)
Milyen a tengerpart? Elég sokat kell bemenni,
hogy mély legyen a víz, de hullámok az alját is megmossák, így van hogy egy
mélyebb rész után ismét sekélyebb következik. A víz hőmérséklete augusztus
végén 27-28°C körül volt, ami nagyon kellemesnek bizonyult. Érdekes, hogy
szinte minden estére hatalmas hullámok (40-60 cm) lettek, mint egy
hullámmedencében! J
Éjszaka Shengjin településen is nagy volt az élet minden nap. Rengeteg ember sétált a sétányokon, és az éttermekben, parti szórakozó helyeken szólt a zene, minden árusító hely nyitva volt. Az utak egyáltalán nem rosszabbak mint nálunk. A csapivíz nem iható, így ezt érdemes a boltokban megvenni, bár ajánlották a forrásvíz használatát is, de valahogy nem szerettünk volna a nyaralást elrontani, így Mi biztosra mentünk a bolti palackozott vízzel. J
A hazautat mi kora délelőttre terveztük, de a szállásadónk javasolta, hogy 7 óra előtt induljunk el, mert a település és környéke hamar bedugul, és órákba telik a kijutás. Ezt utolsó este meg is tapasztalhattuk!
Így újratervezést követően a hajnali 4 mellett döntöttünk,
de azért este még egy utolsó sétát nem hagyhattunk ki!
Hazafele vezető utat kicsit átterveztük a lefele tapasztaltaknak megfelelően, Így már nem 4 hanem 3 töltést terveztünk be. Első töltés Montenegró végén volt Bijelo Polje ahol lefele is töltöttünk, majd Cacak-nál szerettem volna tölteni, de ott nem sikerült az Orion app hibája miatt, de legalább egy kávészünet be lett iktatva. Úgyhogy még egy óra távolságot utaztunk Ub bevásárló központhoz, ahol ismét tölthettünk. A töltést itt is már minimalizáltam, hogy Bátmonostorig elég legyen, de a gyerekek kitalálták, hogy egy Taco Bellt be kell iktatnunk Újvidéken. A hatótáv eléggé szűkös kezdett lenni, de tudtam nem lesz baj, de a biztonság kedvéért a sebességet kicsit visszavettem. A plázázás után a határig szépen haladtunk, és CSAK a magyar határon a vámosok kérték, hogy nyissam ki a csomagtartót. Ezt sehol egyetlen átkelőn nem kérték csak nálunk mikor haza jöttünk! L Innen a töltő már csak jó 20 km-re volt.
Bátmonostor TEApont töltőt már ismerve a töltés indítás és leállítás nem okozott gondot, és innen már csak 3 órába telt a hazaút Baja-Szekszárd-Tamási-Siófok-M7-Keszthely. A haza vezető út összesítve 984 km és 19 óra 45 perc volt, amiből 1 óra 56 perc a határ, és 1 óra 21 perc a töltésekre ment el. A teljes utazási időnk 16 óra és 28 perc volt (megálltunk kávézni, plázázni, enni,…) de a menetidő a határok nélkül összesen 13 óra 11 perc volt! A pályadíj nagyából 5400 Ft volt a haza vezető úton, a töltések költsége 18-19e Ft lett.
Mindent összevetve örülünk, hogy bevállaltuk ezt a hosszú úttal járó nyaralást, mert tényleg jó volt, szép helyeken jártunk, és nem csalódtunk! Amúgy hogy kint milyen árban vannak az üzemanyagok? Magasabb az ár, mint itthon! Montenegróban (1,7-2 eur ~620-730 Ft/l) és Albániában (200-220 lek ~800-880 Ft/l)
Beszélgetnél a Hyundairól vagy tanácsra lenne szükséged? Gyere és csatlakozz Te is a Dönci Hyundai Univerzumához! Itt biztosan megtalálod a választ! Katt ide!


