Nosovice harmadszor – Hyundai gyárlátogatás 2025-ben
Úgy látszik, átlagban hatévente jutunk el a Hyundai csehországi autógyárába, ahol ennyi idő pont elég arra, hogy a teljes ott gyártott portfólió megújuljon, most viszont nemcsak ezek miatt volt érdemes ellátogatni Nosovicébe.
Először 2013-ban jutottunk el egy kisebb összetoborzott csapattal a csehországi Nosovicébe, a Hyundai Motor Manufacturing Czech autógyárába, majd hat évre rá, 2019-ben (egy kis zsolnai kitérővel) szerveztem egy társaságot, akikkel újra megnéztük az üzemet. Ez az idő a Hyundainál pont egy modellciklus, így aztán amíg első alkalommal még az ix35, a második generációs i30 és az ix20 születését láthattuk, addig másodjára már a harmadik generációs Tucson, a harmadik szériás i30 (köztük az N széria) gyártása mellett az éppen akkor búcsúzó ix20 kivezetésének is szemtanúi lehettünk. Emiatt kíváncsian vártuk, mit tartogat számunkra a gyár most, 2025-ben.
Nekem bizonyos magánéleti nehézségeim miatt nem lett volna sem időm, sem energiám megszervezni a látogatást, de szerencsére Csabi barátom levette ezt a terhet a vállamról (innen is köszönet érte), ő felvette a kapcsolatot a gyárral, ahol a korábbi látogatás óta kicserélődött a teljes PR vezetés, így tiszta lappal indulhattunk. Szóval megvolt az időpont, az útra pedig a Hyundai Hungary egy faceliftes Hyundai Tucson 1.6 T-GDI MHEV típusú gépkocsit is biztosított (amit nekik is köszönök), amit így „visszavihettem” szülőhazájába. Az út Szegedről a Hyundai gyár közelében fekvő Frydek-Mistek városáig – egy érdi kitérővel – nagyjából 400 km volt, amit nem körbe, kényelmesen autópályán, hanem északnak tartva a gyönyörű szlovák hegyvidéken keresztül tettük meg, érintve Zsolnát is, ahol a Kia autógyára is található.
Az érkezés utáni esti bandázást követően másnap reggel kis csapatunk végre útra kelt, hogy nagyjából 8 kilométert utazva a dombok között elérjük Nosovicét, az apró, alig ezer fős települést, amelynek szomszédságába települt a Hyundai legmodernebb üzeme. A gyár területéhez érve impozáns a 200 hektáron messze elterülő különböző gyártóüzemek látványa, amelyek között ugyanúgy megtalálható a Hyundai Steel acélfeldolgozó üzeme, ahogyan Hyundai Mobis modulgyártó és akkuüzeme, de itt található a Hyundai Transys is, ahonnét a motorok és hajtásláncok érkeznek a gyárhoz.
A csupaüveg fogadóépülethez érve leparkoltuk autóinkat, majd belépve az impozáns előtérbe észleltük, hogy az a korábbi látogatásunk óta teljesen átalakult. A korábbi egysíkú, egyszintű elrendezést többszintes, dobogós kialakítás váltotta fel, amelyben a cseh nemzeti trikolor színekben kiállított három autót felváltotta két bordó modell: egy Kona Electric N Line, illetve egy Tucson Plug-in Hibrid N line modell. Kicsit fura volt ez, mintha az i30 már nem is létezne. Az autók mögött egy többszintes pihenőpadot alakítottak ki afféle közösségi térként, aminek másik oldalán ülősarkok mellett egy interaktív asztal is helyett kapott, ahol különböző menüpontokban lehetett ismerkedni a Hyundai világával – a gyerekek legnagyobb örömére. Az egész kialakítás nagyon természetközeli, sok faanyag beépítésével és telepített növény, virág felhasználásával.
A konferenciaterembe lépve ismét meglepődhettünk, hiszen az is teljesen átalakult. Eltűnt a korábbi színpad a Hyundai logós állványzattal, a sok beépített fix fotelt pedig hagyományos székekre cserélték, amivel egy szinten áll a LED kivetítő, az aktuális előadóval együtt. Aki ezúttal Petr Šrámek, a Hyundai PR osztályának specialistája volt, ő mutatta körbe azt a teremben álló i30 karosszériát, amely a fényezési folyamat 5 fázisát, állomását volt hivatott bemutatni. Ezt az installációt egyébként a hétvégi Hyundai Családi Napra készítették, de ha már itt voltunk, nekünk is megmutatták.
Majd következett a szokásos prezentáció a gyárról, ahol többek között azt is megtudhattuk, hogy nagyjából 21 óra alatt készül el egy autó az első acélvágástól a beindításig. A gyár tavaly közel 331 ezer autót termelt, aminek 72 százaléka Tucson volt, míg mellette 16,5 százalék volt az i30, 10 százalék a Kona Electric, míg 1,5 százalék volt az N szériás i30 modellek gyártási aránya. Motorok tekintetében a belsőégésű motorokból gyártottak a legtöbbet, arányuk elérte a 61 százalékot, a hibridek 23 százalékot, a plug-in hibridek 6 százalékot, a tisztán elektromos modellek pedig nem meglepő módon 10 százalékot tettek ki a gyártásból. Tavaly óránként 66 darab új autó hagyta el a futószalagokat és parkolt le a 12 500 férőhelyes parkoló egyikében, hogy aztán kamionnal, vagy vonattal szállítsák tovább a célállomásnak megfelelően. Idén kevesebb, nagyjából 300 ezer új autó gyártását irányozták elő, ennek megfelelően a futószalagokat is lelassították, így óránként most „csak” 60 autó készül itt.
A prezentáció után elérkezett a várva várt pillanat, végre kisvonatra szálltunk, amelynek azon túl, hogy zárt volt (korábban nyitott elektromos vonattal utaztunk), különlegessége, hogy Hyundai alkatrészekből készült, amire leginkább a Kona LED lámpák és hűtőmaszk utalt. A vonat aztán Šrámek vezetésével végigvonult a gyártás különböző fázisain a présüzemtől kezdődően, ahol megnéztük a hatalmas, 5 600 tonnás présgépet, majd a hegesztőüzemben is megálltunk és egy kijelzőn kamerán keresztül követhettük nyomon, ahogy egy hatalmas gép belsejében éppen egy újabb karosszéria születik meg a ponthegesztés szikrái között.
Tovagurulva átsiklottunk a végszereldébe, ahol megnézhettük a „házasságot”, vagyis azt a pontot, ahol a fentről, a festőüzemből érkező karosszériába az alulról érkező hajtáslánc elemeit rögzítik. Ezt követően megálltunk még a legújabb fejlesztés, a teljesen automatikus kerékfelszerelő gépnél, amely emberi beavatkozás nélkül képes a felnire szerelt kerekeket gyorsan, precízen rögzíteni. Továbbra is a Hyundai itteni 3 ezer munkatársának legtöbbje itt, a végszereldében dolgozik, akik azonban nem teljes műszakban dolgoznak egy helyen, hanem általában 2 óránként pozíciót váltanak, ezzel is igyekeznek óvni a dolgozók egészségét. Ahogyan azzal is, hogy már 2018 óta külön egészségközpont is működik a nosovicei gyár területén, ahol fitneszterem, masszázs és egyéb egészségügyi szolgáltatások állnak a dolgozók rendelkezésére. Akik az átlaghoz képest nem is rosszul keresnek: amíg a bruttó átlagfizetés Csehországban 1 846 Euro (kb. 730 eFt), addig a Hyundai nosovicei dolgozói átlagban 2 529 Eurót (kb. 1 mFt) vihetnek haza.
Elköszönve vendéglátónktól még beugrottunk a Hyundai butikba, majd elkezdtem fotózni a Tucsont a gyár környékén. Eközben viszont vélhetően belefutottam a műszakváltásba, ami azt jelentette, hogy előbb hatalmas konvojokban érkeztek az autók a gyár dolgozói parkolójába, majd ugyanilyen lendülettel egy idő után hatalmas sorokban özönlöttek kifelé az autók a gyár parkolóiból. Ilyenkor látni igazán, mennyi ember dolgozik a gyárban, ahogy az autók végeláthatatlan sorokban kígyóznak a gyár útjain.
Újra nagy élmény volt ellátogatni a Hyundai hozzánk legközelebb eső európai gyártóbázisára, ahol folyamatosak a fejlesztések, készülnek a jövőre (pl. tucatnyi villámtöltőt alakítottak már ki a gyáron belül és azon kívül is). Őszintén bevallva viszont hiányzott valami, az a vendégszeretet, amit korábban már több alkalommal megtapasztaltunk, amikor még Petr Vanek volt a részleg vezetője. Akkor volt mindig valami kis pluszprogram, ebéd, i30 N tesztpályás élmény, csoportkép, ajándék, stb. Nekem viszont szerencsém volt, megmaradt vele a jó kapcsolatom, így a gyárlátogatást követően találkozhattunk, megajándékoztam néhány tradicionális magyar fűszerrel, együtt vacsoráztunk, jót beszélgettünk és utána egy kellemeset sétáltunk Frydek-Mistek belvárosában. Másnap pedig hazafelé még azt is láthattuk, ahogyan a gyár területéről kilométeres vonatszerelvényeken szállítják el a frissen elkészült Tucson modelleket. Ide még visszatérünk, legkésőbb hat év múlva.
