A Bestától az IONIQ sorozatig – a Hyundai csoport villanyautós történelme 1. rész

Az innováció nem egyik pillanatról a másikra történik, így az elektromos járművek sem hirtelen jelentek meg. A Hyundai Motor Group már 30 éve fejleszti saját környezetbarát járműveit, amit ez a kétrészes cikk mutat be. 

Az elektromos járművek globális értékesítését összesítő „EV-volumes.com” szerint 2020-ban a globális autóeladások 14 százalékkal csökkentek a COVID-19 elterjedése miatt. Az elektromos járművekből azonban eközben körülbelül 3,24 millió darabot adtak el, ami 43 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ennek eredményeként az elektromos járművek globális piaci részesedése 2,5 százalékról 4 százalékra nőtt és a világszerte futó elektromos járművek száma is meghaladta a 10 milliót. A Hyundai Motor Group 2020-ban 198 487 elektromos járművet adott el a világpiacon, ami a globális elektromos járműeladások 6,7 százalékát teszi ki.

Ahogy a legtöbb innováció nem hirtelen történik meg, az elektromos járműveknek is sikerült újjáéledniük és 130 év után először tűnnek a belsőégésű motoros járművek valódi alternatívájának. Ez azt jelenti, hogy az elektromos járműveket nem az elmúlt 10-20 évben hozták létre. A Hyundai Motor Group az 1980-as évek óta fejleszt elektromos járműveket. Vajon milyen folyamat vezetett odáig, hogy a Hyundai Motor Group mára bekerüljön az első 5 legnagyobb globális elektromos járműgyártója közé? 

Bár mára teljesen feledésbe merült, az 1986-os szöuli Ázsiai Játékokon és az 1988-as Szöuli Olimpián az egyik legnagyobb figyelmet kapott technológia az elektromos jármű volt. Abban az időben a Kia Motors által kifejlesztett Besta elektromos jármű a Szöuli Ázsiai Játékokon és a Szöuli Olimpián felvezető járműként használták, majd 1993-as Expón VIP szállításra alkalmas hatüléses nyitott autóvá alakították át. Ezzel a közelmúltban felkapottá váló „célalapú jármű (PBV)” szerepét töltötte be. A Besta elektromos kisbuszban kilenc darab 12V 160Ah zárt ólomsavas akkumulátort sorba kötve és párhuzamosan két készletet használtak (összesen 18-at), csúcsebessége 90 km/óra volt, míg hatótávja 120 km volt egyetlen feltöltéssel.

1991 novemberében a Hyundai Motor bemutatta a Sonata elektromos járművét. Az elektromos Sonata ólomakkumulátort, egyenáramú tekercsmotort és chopper típusú vezérlőt használt, amivel 60 km/óra maximális sebességre és 70 km hatótávra volt képes egyetlen feltöltéssel. A Sonata elektromos változata után a Hyundai Motor aktívabban kezdett bele az egyre jobb teljesítményű elektromos koncepcióautók bemutatásába.

Az 1992 júniusában bemutatott Excel elektromos autó például már sokkal jobb teljesítménymutatókkal büszkélkedhetett, mint a Sonata, hiszen egyetlen feltöltéssel 100 km-es hatótávra és 100 km/óra maximális sebességre volt képes. Az 1993-ban, illetve 1994-ben bemutatott elektromos Sonata és Scoupe esetében pedig a hatótávolságot egy töltéssel 140 km-re, a maximális sebességet pedig 120 km/órára növelték. A mérnökök az alagútrendszerű akkumulátorépítési módszerrel törekedtek az ésszerű súlyelosztás elérésére, valamint az elektromos járművekre kifejlesztett fűtési és hűtési rendszert alkalmaztak.

Eközben 1991-ben a Kia is kifejlesztette saját elektromos Pride modelljét, illetve a Sepia elektromos változatát. A Pride elektromos autó akkoriban megbízható és nagy hatásfokú egyenáramú motort használt, amelyben kis fogyasztású természetes léghűtő rendszert alkalmaztak. Az akkumulátorhoz 10 db 12V-os 145Ah-s ólomsavas akkumulátort használtak, amelyek olcsó és rendkívül megbízható megoldást jelentettek, a tetőre és a motorháztetőre szerelt napelemekkel pedig összesen 160 W teljesítményt lehetett előállítani. Ez volt az első napelemes hibrid elektromos jármű Koreában, amelyben a napelemek használatával ideális esetben mintegy 16 km-rel sikerült megnövelni a hatótávolságot. Ezen kívül bevezették a 110 V-os fedélzeti töltőt, hogy az autó háztartási áramot használjon, illetve egy 200 V-os külön töltőt is használtak a gyorsabb töltés érdekében.

A Sepia elektromos változatának maximális teljesítménye 60 kW, amelyet kizárólag koreai technológiával, inverterrel és regeneratív fékezési technológiával fejlesztettek ki, hatótávolsága pedig 190 km volt egy feltöltéssel. A beépített töltő alkalmazásával 220V-os háztartási áramforrással is 8 óra alatt lehetett teljesen feltölteni, valamint egy egyenáramú indukciós töltővel akár 3 óra alatt teljesen feltölthető volt.

Eközben a Hyundai Motor azzal kezdte felgyorsítani az elektromos járművek fejlesztésétl, hogy 1995-ben megnyitotta kutatási-fejlesztő központját Namyangban. A múltban kifejlesztett elektromos járművekkel kapcsolatos technológiákat 1996-ban a nikkel-fémhidrid akkumulátorral felszerelt Accent elektromos autó követte, amelynek hatótávolsága már 390 km volt és 14 km/órás maximális sebességre volt képes. Az elektromos Accent járművet két év alatt 1 milliárd vonos beruházással fejlesztették ki és az akkori benzines autókéhoz hasonló teljesítményt nyújtott. Ráadásul a három nagy amerikai autógyártó vállalat és a japán Honda után a világon ez volt az ötödik olyan jármű, amely megszerezte a US Zero Emission Vehicle (ZEV) tanúsítványt.

1995-ben az 1. Szöuli Autószalonon a Hyundai Motor bemutatta az FGV-1-et, Korea első hibrid koncepcióautóját, majd 1999-ben utódját, az FGV-2-t, amelyekkel megkezdte a hibridek kifejlesztését. Az akkori lépések az Avante LPi szériamodellhez vezettek, amely 2008-ban az első LPG autógázt használó motort és villanymotort is alkalmazó sorozatgyártású hibrid modell volt. Természetesen ezek a kutatási-fejlesztési know-how eredmények a ma is kapható Avante, Sonata és Grandeur Hybrid modellekben is megtalálhatóak.

A Kia egy hibrid koncepcióautót, a KEV-4-et is bemutatott az 1. Szöuli Autószalonon. A könnyűszerkezetes karosszériát a városközpontokba ingázás üzemanyag-hatékonyságának növelésére alkalmazták és még egy navigációs rendszert is beépítettek, amely akkoriban a legmodernebb rendszer volt. A Pride elektromos változatához hasonlóan ez is hibrid jármű volt, amely a tetőre szerelt napelemeivel és generátorával folyamatosan töltötte az akkumulátort, de a hajtás csak akkumulátorral volt lehetséges. A KEV-4 akkumulátora zárt ólomsavas volt és mintegy 15 százalékos energiamegtakarítást ért el a jármű kinetikus tehetetlenségi energiájának elektromos energiává alakításával fékezéskor és a tároló akkumulátor töltésekor.

Az 1980-as és 1990-es éveket tekinthetjük azon időszaknak, amely megalapozta a Hyundai Motor Group jelenlegi elektromos járművek között elért státuszát. Kiváltképp a Kia első speciális célra épített járműve, a Hyundai Motor hibrid koncepciójának kidolgozása és technológiai fejlesztése, valamint a Hyundai Motor teljeskörű kutatás-fejlesztése és a világ ötödik amerikai károsanyag-kibocsátásmentes járművének tanúsítványa tekinthető az intenzív kutatás és fejlesztés értékes gyümölcsének.

Ahogy beléptünk az ezredfordulóba, megnőtt az érdeklődés a környezetvédelmi megoldások iránt. Mivel a belsőégésű motoros járművek korszakának lezárására a legreálisabb alternatívaként a hibridek jelentek meg, a koreai és globális autógyártók a 2000-es években komolyan belekezdtek a hibridek fejlesztésébe.

2009-ben a Hyundai Motor piacra dobta az Avante LPi-t, a Kia pedig a Forte Hybrid LPi-t. A két autó a Hyundai Motor és a Kia környezetbarát „Blue Drive” és „Eco Dynamics” márkáinak első modelljei voltak. A Pride-nak korábban is megjelentek hibrid változatai, de ez egy közintézményi modell volt, magánvásárlók számára nem volt elérhető, míg az Avante és a Forte LPi az első olyan hibrid modellekké váltak, amelyeket bárki megvásárolhatott. Mindkét autót hatalmas érdeklődés övezte, mivel magas hatásfokú környezetbarát modellek voltak, amelyek 1.6 literes LPi motorjai és 15 kW-os villanymotort kombináló hajtásláncai révén 5,6 liter/100 km-es gázfogyasztást tudtak elérni.

A Hyundai Motor 2008-ben kezdte meg a fejlesztését, majd 2011 májusában piacra dobta a Sonata Hybrid modelljét független fejlesztésű hibrid rendszerrel (TMED). A TMED rendszer egyszerűbb felépítésű és egy kisebb kapacitású villanymotor hajtotta, köszönhetően az erőforrás és a villanymotor teljesítményét szabályozó tengelykapcsoló, valamint a hibrideknek kifejlesztett hatfokozatú automata sebességváltó alkalmazásának.

Az 1990-es évek elektromos járműfejlesztési fellendülésének hátterében elsősorban a Kaliforniában kötelezővé tett ZEV szabályozás állt. Abban az időben azonban még nem volt megfelelő technológia a benzines autókhoz hasonló teljesítményű elektromos járművek fejlesztésére és sorozatgyártására, így Kalifornia agresszív ZEV-törekvéseinek nem volt megfelelő hatása. Ez az oka annak, hogy a globális autógyártók, köztük a Hyundai Motor Group a 2000-es években inkább a hibrid technológiára összpontosítottak. A 2010-es években aztán ismét lendületet vettek az elektromos járművek.

Forrás: hmgjournal.com

 Dönci Hyundai-KIA Blogja a Facebookon és az Instagramon! Hírek, fotók, videók és még több Hyundai! Csatlakozz Te is! Katt!

Beszélgetnél a Hyundairól vagy tanácsra lenne szükséged? Gyere és csatlakozz Te is a Dönci Hyundai Univerzumához! Itt biztosan megtalálod a választ! Katt ide!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Hyundai i30 megkapta második ráncfelvarrását

A Hyundai leállítja két dízelmotorjának és motoralkatrész-gyárainak termelését

2024 új Hyundai és Kia modelljei