A Bestától az IONIQ sorozatig – a Hyundai csoport villanyautós történelme 2. rész
Az innováció nem egyik pillanatról a másikra történik, így az elektromos járművek sem hirtelen jelentek meg. A Hyundai Motor Group már 30 éve fejleszti saját környezetbarát járműveit, amit ebben a kétrészes cikkben mutatunk be.
Ahogy a legtöbb innováció nem hirtelen történik meg, az elektromos járműveknek is sikerült újjáéledniük és 130 év után először tűnnek a belsőégésű motoros járművek valódi alternatívájának. Ez azt jelenti, hogy az elektromos járműveket nem az elmúlt 10-20 évben hozták létre. A Hyundai Motor Group az 1980-as évek óta fejleszt elektromos járműveket. Vajon milyen folyamat vezetett odáig, hogy a Hyundai Motor Group mára bekerüljön az első 5 legnagyobb globális elektromos járműgyártója közé?
2011 januárjában a Hyundai Motor végül Blue On néven bemutatta első sorozatgyártású elektromos autóját. A Blue On az első kisméretű, nagy sebességre képes elektromos autó Koreában, amelyet összesen 40 milliárd von értékű kutatás-fejlesztés eredményeként valósult meg az Európában stratégiai modellnek tekinthető akkori i10 kisautó alapjain. Az autó maximális teljesítménye 67 lóerő (50 kW), a maximális nyomaték 210 Nm-es volt, valamint az azonos méretkategóriába tartozó benzines autókhoz képest kiváló teljesítménnyel is büszkélkedhetett, hiszen maximális sebessége 130 km/óra, gyorsulása pedig 0-100 km/óra között 15 másodperc volt. Egy 220V-os otthoni töltővel 6 óra, gyorstöltővel 25 perc kellett a teljes feltöltéshez, a hatótáv pedig egy töltéssel 144 km volt. A Blue On elektromos kisautókat magánszemélyek nem vásárolhatták meg,, az csak a koreai állami szervek számára volt elérhető.
Eközben 2011-ben a Kia piacra dobta az első sorozatgyártású elektromos járművét Ray EV néven. Az elektromos Ray rendszerét a Blue On modellel együtt fejlesztették ki és a dobozos autókra jellemző tágas belső tér és kiváló használhatóság, valamint a benzineshez képest közel kétszer akkora nyomaték jellemezte. A hatótáv egy feltöltéssel 139 km (városi üzemmódban), a maximális sebesség 130 km/óra és a „nulla-százas” 15,9 másodperces eredménye ugyan nem olyan jó, mint a jelenlegi elektromos autók teljesítménye, de akkoriban ez volt az egyetlen kompakt elektromos jármű Koreában.
A 2014-ben megjelent Kia Soul EV egy olyan autó volt, amely az akkoriban Észak-Amerika egyik legnépszerűbb dobozos kisautójának számító modellbe benzinmotor helyett akkumulátort és villanymotort építettek be. A 81,4 kW-os maximális teljesítménnyel és 285 Nm-es maximális nyomatékkal rendelkező villanymotorral felszerelve a Koreában akkoriban forgalmazott elektromos járművek közül a legjobb teljesítménnyel és hatótávval büszkélkedhetett, beleértve a 145 km/óráss végsebességet és az egy feltöltéssel megtehető 148 km-es hatótávot. Ezenkívül a Soul EV-t olyan modellnek tekinthető, amely felgyorsította az elektromos járművek elterjedését Koreában azáltal, hogy vásárlása különféle előnyökkel járt, mint például az akkumulátorok és az elektromos alkatrészek garanciaidejének meghosszabbítása 10 évre, vagy 160 000 km-ig.
A Hyundai Motor és a Kia Motors 2016-ban dobta piacra az Ioniq, illetve a Niro modelleket. A két autó legfőbb jellemzője, hogy a világon először egy karosszériában valósították meg a hibrid, a plug-in hibrid és az elektromos hajtásláncokat. Az Ioniq Hybrid esetében egy olyan hajtásláncról van szó, amely az új Kappa 1.6 GDI motort kizárólag egy 32 kW-os motorral és a hibrid járművekhez fejlesztett 6 fokozatú DCT váltóval kombinálja.
A Hyundai Ioniq akkor megjelent tisztán elektromos változata 28 kWh kapacitású lítium-ion polimer akkumulátort használt és koreai szabvány szerint egyetlen feltöltéssel 200 km hatótávot biztosított. Később, 2019-ben az akkumulátor teljesítményét feljavították, a kapacitás pedig 38,3 kWh-ra nőtt, így a hatótáv egy feltöltéssel 271 km-re emelkedhetett.
A Kia Niro megjelenése jelentős lépés volt, mivel ez volt az első koreai hibrid kompakt hobbiterepjáró modell. Az Ioniq hibridhez hasonlóan nagy hatásfokkal büszkélkedhetett egy olyan hajtáslánc beépítésével, amely egy új, kizárólag hibrid használatra kifejlesztett Kappa 1.6 GDI erőforrást, egy 32 kW-os villanymotort és egy 6-fokozatú, hibrid használatra szánt DCT váltót kombinált. A Niro Hybrid üzemanyag-fogyasztása átlagosan 5,1 liter/100 km volt, ami akkoriban a legjobb értéknek számított a koreai hobbiterepjárók között.
2018-tól a Hyundai Motor Group az akkumulátorok teljesítményének fokozódása alapján megkezdte a megnövelt kapacitású, nagy távolságok megtételére is képes elektromos járművek bevezetését. A Hyundai kompakt elektromos crossovere, a Kona Electric reprezentatív példa erre. A Kona Electric egy olyan modell, amelynek eladási eredménye a 2018 júliusi európai piacra dobása óta három év alatt meghaladta a 100 ezer darabot világszerte. A Kona Electric energiaellátó rendszere elnyerte a Wards Auto „2020 Top 10 Motors Award” díját, valamint a Nexo Hidrogén Elektromos Jármű díjat 2019-ben. 2020-21-ben sorra nyerte el ugyanazt a díjat, bizonyítva páratlan elektromos jármű-technológiáját. A Kia a Niro EV-t egy olyan rendszerrel is felszerelte, amely 385 km-es hatótávolságot tesz lehetővé egyetlen töltéssel.
2020-ban a Hyundai és a Kia bemutatta a márka első teljesen elektromos teherautóit, a Porter II-t és a Bongo III EV-t. Ezt a modellt kifejezetten városi használatra fejlesztették ki. Egy feltöltéssel 211 km hatótáv, 135 kW maximális teljesítményével pedig a dízel modellekét is túlszárnyalja. Tekintettel a logisztikai iparág sajátosságaira, ahol a tényleges használati idő hosszú és a használat igénybevétel is gyakori, egy 54 perc alatt akár 80 százalékra töltő 100 kW-os gyorstöltő rendszert is beépítettek.
Amint az a Hyundai Motor Ioniq és Kia Niro modelljei alapján is kitűnik, a 2010-es években a környezetbarát autók tömeggyártási rendszerének létrehozása érdekében környezetbarát autómodelleket fejlesztettek ki és úttörő szerepet játszottak a piacon azáltal, hogy az összes környezetbarát autót egyetlen járműkategóriában, mint például a hibrid, a plug-in hibrid és az elektromos járművek osztályában helyezték el. Amíg az 1980-as és 1990-es évek a villanyautó fejlesztések, a 2000-es évek pedig az új technológiák, például a hidrogén üzemanyagcellák kifejlesztésének időszaka volt, a 2010-es évek egy olyan időszak volt, amely újabb lépcsőfokként szolgált a 2020-as évek felé vezető úton.
2021 februárjában a Hyundai Motor bemutatta az IONIQ 5 modelljét, a Hyundai Motor Group elektromos-globális moduláris platformjának (e-GMP) első képviselőjét. Legfontosabb jellemzője, hogy elegendő teljesítményt és hatékonyságot biztosít a hagyományos belsőégésű motoros járművek helyettesítéséhez. Például a 800 V-os nagyfeszültségű rendszernek köszönhetően egy ultragyors töltő segítségével az akkumulátor 10-ről 80 százalékra mindössze 18 perc alatt feltölthető. A 72,6 kWh-s nagykapacitású akkumulátorával a hatótávolság egy töltéssel 429 km, a maximális teljesítmény 225 kW (305 lóerő), a maximális nyomaték pedig 605 Nm. Természetesen olyan csúcstechnológiás kényelmi berendezéseket is beépítettek, mint a digitális visszapillantó tükrök és a V2L (Vehicle to Load) töltési rendszer.
A Kia 2021 augusztusában mutatta be az EV6 modelljét, amely szintén az e-GMP platformra épül. A 77,4 kWh-s akkumulátorral szerelt modell egyetlen feltöltéssel 475 km-es hatótávolságra képes. Az EV6-ot az IONIQ 5-höz hasonlóan a belsőégésű motoros járművekét jóval meghaladó teljesítmény jellemzi és már most is jó visszajelzéseket kap a nagy globális piacokon, például Észak-Amerikában és Európában.
A 2021 júliusában bemutatott elektromos Genesis G80 modell a Genesis első vilanymotoros autója. Bár belsőégésű motoros platformon alapul, teljesítménye egy elektromos jármű teljesítményéhez hasonlítható. 87,2 kWh-s nagyfeszültségű akkumulátorral rendelkezik és egy feltöltéssel 427 km-es hatótávja mellett 22 perc alatt képes 10-ről 80 százalékra feltölteni egy 350 kW-os ultragyors töltő segítségével. Természetesen a G80 villamosított változatának legfontosabb tulajdonsága, hogy mindeközben egy nagyméretű elektromos luxuslimuzin.
2021 szeptemberében megjelent a Genesis első dedikált elektromos járműve, a GV60. Számos új technológiát tartalmaz, például multi input töltőrendszert, V2L-t, a plug & charge töltési technológiát, ujjlenyomat-hitelesítési rendszert, arcfelismerő rendszert és vezeték nélküli szoftverfrissítést (OTA). A GV60 mindhárom változata 77,4 kWh-s akkumulátorral van felszerelve és a hatótávolság 19 colos kerekekkel felszerelt hátsókerék-meghajtású modellben 451 km, miközben a maximális teljesítménye 168 kW, maximális nyomatéka pedig 350 Nm. A GV60 sok tekintetben, például teljesítményében és a specifikációk szintjén olyan jelzésnek tekinthető, amely megnyitja a luxuskivitelű elektromos járművek új korszakát.
Amint azt eddig is láthattuk, a Hyundai Motor Group az elmúlt 30 év fejlesztési tapasztalatai alapján megszilárdította pozícióját a környezetbarát autók piacán. A környezetbarát járműfejlesztési know-how, amely az 1980-as és 1990-es években a Hyundai Motor Sonata elektromos változatával és a Kia elektromos Besta modelljével kezdődött, a Hyundai Motor Group mostani járműkínálatával teljesedett ki.
Forrás: hmgjournal.com
