A Hyundai nem hagyott fel hidrogénes fejlesztéseivel
Dél-koreai lapértesülések szerint a Hyundai Motor Group leállította néhány folyamatban lévő üzemanyagcellás modelljének fejlesztéseit, mivel sem az új generációs rendszer teljesítményével, sem a szabályozási környezettel nincsenek megelégedve.
A Hyundai csoport többek között leállította a Genesis prémiummárka első üzemanyagcellás modelljének fejlesztését is, amelyet valamikor 2025 körül mutattak volna be a nagyközönségnek. A vállalat minden bizonnyal arra a következtetésre jutott, hogy a 3. generációs hidrogén üzemanyagcellás rendszer teljesítménye és specifikációja messze elmarad az eredetileg kitűzött céloktól. Miután erre a következtetésre jutott, a Hyundai Motor Group november végén megtörtént szervezeti átszervezése során állítólag jelentősen csökkentette az üzemanyagcellás részleg szerepét.
A Hyundai Motor és a dél-koreai kormányzat célul tűzte ki, hogy 2022-ben 80 ezerre, 2025-ig pedig 130 ezer darabra növelik a hidrogénüzemű autók éves értékesítési darabszámát annak érdekében, hogy 2040-re létrejöjjön a hidrogéntársadalom. Ám az eredmények nem éppen a hidrogénes ütemterveknek megfelelően alakultak, hiszen idén november végéig az üzemanyagcellás járművek összesített eladási eredményei valamivel több mint 20 ezer darabra rúgtak.
A Hyundai Motor Group még szeptemberben mutatta be harmadik generációs üzemanyagcellás rendszerét. A jelenleg a Nexo modellbe épített második generációhoz képest a méret 30 százalékkal csökkent, a teljesítmény és a tartósság pedig 2-3-szorosára nőtt. A 3. generációs üzemanyagcella fő feladata a gyártási költség csökkentése lenne. A Hyundai Motor bejelentette, hogy 2025-ig több mint 50 százalékkal csökkenti a járművek üzemanyagcelláinak árát, amelyet jelenleg 30 millió vonra (kb. 8,3 mFt) becsülnek.
A Hyundai azonban a közelmúltban rájött, hogy az üzemanyagcella-gyártási költségek csökkentésének terve irreális. A „hidrogénautók megvalósíthatóságához” kapcsolódó legfrissebb tanulmányok eljutottak a cég felsővezetőségéhez is, így a HMG elnökéhez, Eui-sun Chunghoz is. Emellett az audit eredményei alapján a Genesis üzemanyagcellás járműfejlesztési projektjét is leállították, amely egy harmadik generációs üzemanyagcellát hordozott volna. A Hyundai Motor ügyeit ismerő tisztviselő így nyilatkozott: „A Genesis hidrogén-autó fejlesztése négyéves fejlesztési időszakkal már körülbelül egy éve folyik, de a harmadik generációs üzemanyagcellával kapcsolatos problémák miatt leállították."
Sajtóértesülések szerint a vállalat állítólag problémába ütközött az üzemanyagcellák egyik kulcsfontosságú összetevőjével, az üzemanyagcella membránnal, amelyet az első és második generációval kapcsolatos tartóssági problémák miatt folyamatosan igyekszik továbbfejleszteni. A membrán fejlesztése és ezzel a rendszer tartósságának növelése azonban az elvártnál állítólag lassabban halad.
Ugyanakkor kérdések merültek fel a Hyundai Motor vállalatra összpontosító kormányzati hidrogéngazdasági ütemterv megvalósíthatóságával kapcsolatban. A koreai kormányzat 2019-ben meghirdetett „Hidrogéngazdaság revitalizációs ütemterve” szerint 2022-re 81 ezer hidrogénüzemű autó eladása lenne a célkitűzés. A hidrogénüzemű autók koreai és export értékesítési mennyisége azonban 2021 november végéig mindössze 21 ezer darab. A fenti cél viszont csak akkor érhető el, ha a következő évben mintegy 60 ezer darabot, vagyis az elmúlt négy év összesített eladásainak körülbelül háromszorosát kellene teljesíteni.
A hidrogénüzemű járművek ellátására szolgáló hidrogén-infrastruktúra bővítése is messze elmarad az elvárttól. Dél-Koreában 2022-re 310 hidrogéntöltő állomást tűztek ki célul, jelenleg azonban mindössze 117 hidrogéntöltő állomás üzemel. A jelenlegi átlagos egységár kilogrammonként 8 430 von (kb. 2 300 Ft), a hidrogén árának pedig 28 százalékkal kellene csökkennie, hogy 2022-ben 6 000 von (kb. 1 650 Ft) alá csökkenjen.
A Hyundai Motor technológiai problémái mellett tehát a hidrogénnel kapcsolatos technológia sem elég érett ahhoz, hogy hidrogéngazdaságról és zöld hidrogénről beszélhessünk. A nagy tisztaságú hidrogént ugyanis olcsón kellene beszerezni a hidrogéninfrastruktúra és a piacképesség bővítése érdekében, de ez a jelenlegi technológiával nem lehetséges. Hang-gu Lee, a Koreai Automobile Research Institute kutatója szerint: „Még a hidrogén járműtechnológiával rendelkező Toyota is azt jósolja, hogy 2030-ra a hidrogénautók piaca a globális autópiac körülbelül 3 százalékát fogja kitenni.”
Az autógyártó legfrissebb közleményében viszont cáfolta a fenti találgatásokat és azt állítja, hogy a Genesis flotta új generációs üzemanyagcellás fejlesztésére és villamosítására vonatkozó terve érintetlen marad. „Az üzemanyagcellás fejlesztéseket nem állítottuk le, inkább csak késleltetjük, mivel a kutatás során felmerült néhány nehézség, ám a Hyundai ennek ellenére folytatja üzemanyagcellás modelljeinek fejlesztését” – mondta a Hyundai Motor Group egyik képviselője, majd hozzátette: „Habár annyi igaz, hogy a Genesis hidrogénüzemű járművének fejlesztését is késleltetjük, az autóipar ezen üzletágának kilátásai továbbra is kedvezőek.”
Ám az iparági szakértők ezt másként érzékelik, rámutatva a vállalat legújabb szervezeti átalakítására. Az év végi átalakítás során a vállalat Jung-kook Parkot helyettesi pozícióból a fejlesztőközpont vezetőjévé léptette elő, ahol Park a közelmúltban megalakult hidrogénüzletág egészének élére áll majd. Se-hoon Kim ügyvezető alelnököt, aki az eddigi hidrogén-üzemanyagcellás csapatot vezette, felkérték, hogy a jövőben kizárólag a fejlesztésre összpontosítson.
A Hyundai Motor egyik további illetékese elmondta, hogy a hidrogénüzletághoz kapcsolódó szervezeti változtatás a csapat megerősítését szolgálja, hozzátéve, hogy az ilyen változtatásokat gyakran a projekt végrehajtása során végrehajtott fejlesztési kiigazításokkal összhangban hajtják végre.
„Kína határozottan támogatja az elektromos járműveket követő hidrogénautókat” – mondja Byeong-hwa Han, az Eugene Investment & Securities kutatója. „Az Egyesült Államok 2022-től állami forrásokat biztosít a hidrogénüzemű járművek elterjesztéséhez, valamint a hidrogéniparba. Az Európai Unió országai azt is kötelezővé tették, hogy 150 kilométerenként hidrogéntöltő állomásokat hozzanak létre a főbb közlekedési útvonalak mentén. A hidrogénüzemű járművek olyan korai fejlődési stádiumban vannak, mint az elektromos járművek voltak 10 évvel ezelőtt. Jelenleg a gazdasági megvalósíthatóság helyett a jövőbeli növekedést kell mérlegelni."
Forrás: thekoreancarblog.com, pulsenews.co.kr, koreatimes.co.kr
