A Hyundai IONIQ 5 N technológiája így serkenti az emberi érzelmeket
Gyakori közhely, hogy a vezetés örömet okoz. Mindez azonban Európa északi, télen sötétbe burkolózó területein mélyebb jelentőséggel is bír. Vajon itt is képes a Hyundai új elektromos sportmodellje pozitív hatással lenni a vezetőire?
A norvégiai Rjukan hátterében – ahol a tél csaknem hat hónapig is elhúzódhat, a hőmérséklet gyakran jóval a negatív szint mélyére süllyed, a napot pedig alig látni – a Hyundai egy társadalmi kísérletet végzett a kérdés megválaszolására. A norvég Rjukanból és a környező területekről érkező, szezonális affektív zavarokkal küzdő résztvevők egy kiválasztott csoportja négy napon át lehetőséget kapott arra, hogy az IONIQ 5 N sportautót elvigyék mókázni. Az eredmények megmutatták a nagyteljesítményű elektromos autóban rejlő lehetőségeket, amivel fokozni tudta a hangulatot és örömet okozott, különösen a téli depresszió ellenében.
Az IONIQ 5 N sportautóban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében a kísérletben Shani Tal idegtudós megmérte az öröm mélységét, vagyis a DOJO-t (Depth of Joy) – amely egy új módszer az IONIQ 5 N vezetésekor keletkező érzelmi hatások feltárására. Az IONIQ 5 N tökéletes modell volt a kísérlethez, mivel új technológiáival és fokozott versenypályás képességeivel a vezetőközpontú, nagyteljesítményű elektromos autók új szegmensét képviseli. A 650 lóerős maximális teljesítménnyel és 770 Nm nyomatékkal büszkélkedő IONIQ 5 N mindössze 3,4 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/órára, végsebessége pedig 260 km/óra. Az olyan funkciókkal kiegészítve, mint az N Grin Boost, az N Drift Optimizer és az N Launch Control, ez a nagyteljesítményű elektromos autó tiszta vezetési izgalmakat ígér.
A kísérletet úgy állították fel, hogy mélyre ássanak a résztvevők pszichéjében és a DOJO méréséhez egy sor biometrikus mérésre összpontosítottak. Tal és csapata a résztvevők érzelmeinek feltérképezésére az idegtudomány szemüvegén keresztül az Arousal-Valence Mátrixot alkalmazta. A modell az affektív válaszok két dimenzióját használja, a vegyértéket – amely meghatározza, hogy az élményt pozitívan vagy negatívan érzékeljük – és az izgalmat – az élmény intenzitását.
A kísérletező csapat egy EEG (elektroenkefalogram) sapka és egy agy-számítógép interfész (BCI) segítségével az agy elektromos aktivitásának kimutatásánál olyan mérőszámokra összpontosított, mint az alfa teljesítmény és az elülső alfa aszimmetria (amely a vegyértéket jelenti), míg egy biometrikus bőrérzékelő rögzítette az elektrodermális aktivitást (EDA) és a szívfrekvencia-variabilitást (HRV) az izgalom szintjének mérésére.
A tudományos tervet aztán módszeresen végrehajtották, 20 olyan résztvevő toborzásával kezdve, akik hajlamosak voltak a téli depresszióra. Ez ideális lehetőséget biztosított az IONIQ 5 N lehetséges hatásának felméréséhez. A kísérleti terv három kulcsfontosságú fázist ölelt fel: a tesztvezetések előtt végzett alapszintű méréseket, a tesztvezetések során végzett méréseket és a tesztvezetés utáni értékeléseket a hosszú távú hatásokról – mindegyiket kérdőívek és részletes biometrikus felvételek tarkították.
Ahogy a résztvevők megkezdték próbaútjaikat, látható volt a várakozás, amelynek minden pillanatát videófelvételek és biometrikus érzékelők rögzítettek. Azzal a hipotézissel, hogy a tesztvezetések során a DOJO fokozódni fog, Tal csapata a DOJO olyan reprezentációját várta, amely magában foglalja az affektív válaszok vegyértékét és izgalmi dimenzióit. Az eredmények azt feltételezték, hogy a DOJO vezetés közbeni megugrik, majd a kísérlet után annak tartós emelkedését mutatják.
Mind a fiziológiai, mind a maguk által közölt adatok átfogó elemzésén keresztül a kísérlet meggyőző eredményeket tárt fel az IONIQ 5 N télies környezetben történő vezetésével kapcsolatban. A kvantitatív elemzés kimutatta, hogy a járművezetők 75 százaléka figyelemre méltó pozitív érzelmi reakciót tapasztalt tesztvezetései után. A résztvevők átlagosan figyelemreméltó, 28 százalékos növekedést mutattak a DOJO mérőszámában az alapétékekhez képest, a tesztvezetés után akár 67 százalékos pozitív reakciótartománnyal, ami arra utal, hogy az IONIQ 5 N képes pozitív érzelmi válaszokat kiváltani a résztvevők széles spektrumában.
A kvalitatív adatok is visszatükrözték ezeket az érzéseket, a résztvevők 87,5 százaléka számolt be arról, hogy az IONIQ 5 N vezetése után pozitívabban érezte magát, mint a kezdéskor. A szubjektív tapasztalatok és a fiziológiai válaszok közötti összhang megerősítette a modell azon képességét, hogy javít az érzelmi jóléten. A különféle biometrikus mérések közül az EDA volt a legbefolyásosabb, átlagosan 22 százalékos változást mutatva az összes résztvevőnél. Közelebbről követve, az elülső alfa aszimmetria átlagosan jelentős, 17 százalékos növekedést mutatott, ami pozitívabb érzelmi feldolgozást jelez. Az adatok megerősítik, hogy az IONIQ 5 N vezetése új szintre emeli a DOJO-t.
Miközben ezek az eredmények meggyőző alapot adtak a DOJO koncepciójához, mint az érzelmi válaszok értékelésének elméleti keretéhez, a kísérlet a további kutatások és értékelés szükségességét is hangsúlyozta. Mindazonáltal az eredmények a Hyundai innováció iránti elkötelezettségéről és megingathatatlan törekvéséről tanúskodnak, amellyel a legmodernebb autóipari technológiákon keresztül fokozzák az emberi érzelmeket.
Ebben a kísérletben első alkalommal mérték fel a DOJO koncepcióját, ami mérföldkő a vezetési élményekre adott érzelmi reakciók feltárásában. A DOJO olyan mérőszámként jelenik meg, amely betekintést nyújt az IONIQ 5 N vezetése utáni változatos érzelmi reakciókba Norvégia kihívásokkal teli téli körülményei között.
Bár a bioanalízis a vezetés kontextusában nem teljesen újszerű, a kísérlet egyedülálló fókusza a téli időjárásra és annak a depressziós tünetektől szenvedő résztvevőkre gyakorolt hatására úttörő. Ez a törekvést a jeges utakon és sötét körülmények között navigáló mindennapi egyének érzelmi dinamikájának úttörő kutatásává teszi. Az autóipari kontextuson túl a kísérlet mélyreható kérdéseket vet fel az emberi érzelmek, a technológia és a környezeti tényezők találkozásával kapcsolatban. Kitárja az ajtót a biometrikus elemzés tágabb vonatkozásaival kapcsolatos további kutatások előtt az emberi tapasztalatok különböző összefüggésekben történő megértéséhez és javításához.
Végső soron az innováció iránti elkötelezettség az emberi természet mélyebb megértésével és az érzelmi jólét növelésének lehetőségével túlmutat a technológiai fejlődésen – még a legsötétebb körülmények között is. A DOJO eredményeit szemlélve a kísérlet modellként szolgál a technológia és az emberi érzelmek jövőbeli feltárásához.
Forrás: hyundai.news
