Teszten a Hyundai i30 N TCR versenyautója
Az i30 N TCR modellel végre a Hyundai is kínál olyan megvásárolható versenyautót, amit a világszerte egyre népszerűbb túraautók kategóriájában egyre többen vásárolhatnak meg, most pedig néhány újságíró is átélhette az autó által nyújtott élményt.
,,Circuito Tazio Nuvolari" – áll az útjelző táblán, ami útbaigazítást ad a Torinóhoz közeli versenypályára vezető szűk útra mutat. Valahol a semmi közepén van az a pálya, ahová a Hyundai Motorsport meghívta azokat az újságírókat, akik kipróbálhatják az i30 N TCR versenyautót.
A versenysport köreiben a TCR kategória már régen nem ismeretlen fogalom és a kategória 2015. eleje óta eladott több mint hatszáz autó jelzi, hogy a Vásárlói Versenysport kategória egyik leggyorsabban fejlődő területéről van szó. Itt nemcsak a Hyundai szerepel az i30 N TCR változatával, de a Seat (Leon), a VW (Golf), az Audi (RS3), az Opel (Astra), a Peugeot (308) és a Honda (Civic) is jó néhány ilyen kategóriájú autót adott már el. Ehhez jönnek még a magánfejlesztésben kialakított Alfa Romeo (Giulietta), a Subaru (Impreaz) és a Ford (Focus) modelljei. A TCR kategória sikeréhez nagyban hozzájárult a nemzeti, regionális és interkontinentális bajnokságok okosan felépített világszintű rendszere, ami az idei évtől a WTCR világbajnoksággal egy új csúcsszériát kapott.
De vissza az i30 N TCR-hez: Ahogyan az összes TCR modell, úgy a Hyundai versenyautója is egy ötajtós kompakt modell alapjaira épül (kivétel az Audi RS3), amelyet egy kétliteres turbómotor hajt az első kerekein, ez a csomag pedig kereken 150 ezer euróba kerül. A németországi Alzenauban működő Hyundai Motorsport mellett a torinói BRC versenycsapat vett részt az i30 N TCR kifejlesztésében. Az első naptól kezdődően és legelső helyen a túraautó-legenda és ex-Forma-1-es pilóta, Gabriele Tarquini is ott volt, akinek vigyorgó arca mögött többek között a mindenkori túraautó versenysorozatok Európa-bajnoki és világbajnoki címei húzódnak meg.
Tarquini azonban még manapság is ott van a versenypályákon, most pedig az újságírókat viszi körbe egy „normál” utcai i30 N modellel, hogy azok megismerkedjenek a pálya vonalvezetésével. A Cirquito egy viszonylag lassú pálya, amely „ideális arra, hogy az i30 N TCR-t kifacsarják” – meséli Tarquini, miközben az i30 N-t visító gumikkal végighajtja a pályán. Sofőrcsere. Tarquini nem úl be az anyósülésre, a versenyzők általában kevésbé jó utasok. Már a bármely Hyundai kereskedőnél is megkapható i30 N is remekül viselkedik a versenypályán. A kisebb változtatásokkal a TCR versenyautóban is megtalálható T-GDI erőforrás remekül húz és a TCR versenyautóétól eltérően kézzel kapcsolható precíz hatfokozatú váltónak köszönhetően a pálya minden sarkán készen áll a bevetésre.
Négy kör után egy szerelő aztán kitartja a „Pit in” táblát, így egy levezető kört követően az i30 N visszatért a boxba, ahol végre a TCR versenyautó várja a türelmetlen újságírókat. Már külsejében is világok választják el a TCR versenyautót az utcai változattól. Széles légterelők és sárvédők takarják a slick gumikat,a fehér felnik mögött pedig masszív fékrendszer húzódik meg. Ahogy elöl is, úgy hátul is egy hatalmas szárny feladata, hogy nagy tempónál a pályához szorítsa az i30 N TCR versenyautót, a mechanikus útfogást pedig mélyre engedett futómű biztosítja, ami a kívülállók számára már inkább tengelytörésnek tűnik, mintsem versenysport-beállításnak.
A firkászok tűzálló ruhát, maszkot és bukósisakot is kapnak, amelyek ugyan korlátozzák a látóteret, bizonyos esetekben viszont életmentők lehetnek csakúgy, mint a nyakizmokat védő „HANS” rendszer. Az i30 N TCR üléspozíciója különösen mély, a motorháztető és az első kötények helyzete csak sejthető. A hatpontos biztonsági övvel satuszerűen beszíjazott vezetőnek a versenymérnök magyarázza el a kormánygombok és a startprocedúra menetét, amit a padlólemezen rögzített érintőpanelen kell megkezdeni.
,,Main", ,,Ignition" és ,,Start". A turbómotor, amelynek rekedtes érdes hangját csupán enyhén csillapították, beindulása után az autó körül álló szerelők hangját elnyomva ordít fel. Kuplungot nyomni és a jobb váltófület meghúzni, majd egy pneumatikus rendszer – az egyetlen a TCR kategóriában – egy hangos kattanással berakja a váltót egyesbe.
A kemény versenysportkuplung elindulásnál sok érzéket kíván, de enyhe gázadásra a TCR Hyundai megmozdul és elhagyja a boxhelyet. A boxutca kijáratánál még ki kell kapcsolni a sebességhatárolót, onnan viszont a 340 lóerős i30 N TCR kilő. Innentől kezdve elakad az újságíró szava, nem is lehet az élményt egyetlen értelmes szóval kifejezni. Legyen szó akár a kanyarok előtt brutálisan fogó fékekről, az ultradirekt kormányzásról, vagy a szűk kanyarokban is lenyűgöző úttartásról, az i30 N TCR minden esetben igazi versenyautóként viselkedik. Mindent megtesz, amit a vezető akar anélkül, hogy túlvállalná magát. Bátran tör előre, de nem vakmerően. Ez a Hyundai sebességre született, keményen kell vele bánni és enged a határokon autózni, ami kell is a gyors köridők eléréséhez.
Az gyakorlókörök hatására körről körre később fékeznek a pálya első kanyarjához közeledve. Egyszer csak már sok lesz és az i30 N TCR kisodródni látszik, de egy kis gázelvétel és az alulkormányozottság rögtön átvált egy látványos driftbe, amivel a kormányzás és a pedálok bátor kezelésével az autó újra visszanyeri egyensúlyát. „Pit in”, levezető kör és vissza a boxba. Tarquini az autóhoz lép és dicséri az autó egészséges lendületét és – cinkos mosollyal – a kerekeket hibáztatja a rosszabb köridőkért.
Forrás: motorzeitung.de
Dönci Hyundai Blogja már a Facebookon is! Hírek, fotók, videók és még több Hyundai! Csatlakozz Te is! Katt!
