Minek az üzemanyagcella a Hyundainak, ha vannak remek villanyautói?
Annak ellenére, hogy az akkumulátoros elektromos járművek és azok infrastruktúrája jelenleg gombamód szaporodik, a Hyundai a villanyautók fejlesztése mellett az üzemanyagcellás technológiát is legalább akkora erőfeszítésekkel fejleszti.
A dél-koreai kormányzat nemrég egy újabb szándéknyilatkozatot kötött a Hyundai Motorrral, amely üzemanyagcellás járműveket fog szállítani a koreai honvédelmi minisztérium számára és a megfelelő infrastruktúrát is biztosítja azokhoz. Ez már nem az első olyan megállapodás, amikor a Hyundai a kormányzattal szövetkezik. Márciusban a Hyundai Motor, a CJ Logistics, a Coupang vállalatok a koreai Ipari és Környezetvédelmi Minisztériummal egy olyan szerződést kötöttek, amelynek értelmében a felek 2021 és 2022 között 10 tonnás üzemanyagcellás teherautókat fognak üzemeltetni.
De vajon miért sürgeti a Hyundai és a kormányzat a hidrogénüzemű járművek elterjedését, ha az elektromos járművek már környezetbarát megoldásként rendelkezésre állnának? Röviden: a hidrogénüzemű járművek tudják azt, amire a villanyautók nem képesek: könnyen szállítani. „Az üzemanyagcellás teherautókhoz képest az elektromos teherautók nagy önsúlyuk miatt nem tudnak elegendő hatótávot biztosítani. Például egy 10 tonnás tehergépkocsihoz nyolc tonna akkumulátorra volna szükség az üzemanyagcelláséval azonos hatótávhoz. Ezzel szemben a hidrogénes teherautók energiát is termelhetnek, miközben sokkal könnyebbek, mint az akkumulátoros teherautók” – mondta a Hyundai Motor egy képviselője.
De vajon miért sürgeti a Hyundai és a kormányzat a hidrogénüzemű járművek elterjedését, ha az elektromos járművek már környezetbarát megoldásként rendelkezésre állnának? Röviden: a hidrogénüzemű járművek tudják azt, amire a villanyautók nem képesek: könnyen szállítani. „Az üzemanyagcellás teherautókhoz képest az elektromos teherautók nagy önsúlyuk miatt nem tudnak elegendő hatótávot biztosítani. Például egy 10 tonnás tehergépkocsihoz nyolc tonna akkumulátorra volna szükség az üzemanyagcelláséval azonos hatótávhoz. Ezzel szemben a hidrogénes teherautók energiát is termelhetnek, miközben sokkal könnyebbek, mint az akkumulátoros teherautók” – mondta a Hyundai Motor egy képviselője.
Minthogy az üzemanyagcellás járműveknek nem kell lemondaniuk a 8 tonnás akkumulátorok rakományterületéről, ezek jobban meg tudnak felelni a kereskedelmi és logisztikai vállalkozások igényeinek. „A nagy dízel teherautókat és autóbuszokat környezetbarát járművekkel kell felváltani. Nem lehet elegendő mennyiségű akkumulátorral felszerelni az elektromos teherautókat és buszokat, mert ezek a hasznos tehertől vesznek el súlyt. Ezért a hidrogénüzemű járműveket (a logisztika számára) megfelelőbb alternatívának tekintik” – mondta egy iparági forrás.
„A 2,5 tonna alatti teherbírású kisteherautók esetében az elektromos változatok hatékonyabbak. Nagyobb teherautók számára az üzemanyagcellás járművek alkalmasabbak” – mondta egy kiskereskedelmi forrás. Ugyanakkor azok számára, akiknek az idő pénz, az autók rövid töltési ideje még vonzóbbá teszi a hidrogénüzemű járműveket. A Hyundai Motor és a Samsung Securities szerint az üzemanyagcellás járművek jelenleg kb. 600 kilométert tudnak megtenni egyetlen feltöltéssel, amely átlagosan 3-5 percet vesz igénybe, miközben az elektromos járművek átlagosan 354 kilométert tudnak megtenni egyetlen feltöltéssel, ami 20 perctől akár nyolc óráig is eltarthat.
Összefoglalva: az üzemanyagcellás teherautók az egyetlen életképes lehetőség a belsőégésű motorokkal szerelt teherautók leváltására, amelyek az Ipari Minisztérium szerint a koreai járművek által kibocsátott szállópor 24,2 százalékáért tehetők felelőssé. Annak ellenére, hogy Korea célja, hogy 2040-ig 1 200 darab hidrogén töltőállomást telepítsenek a hidrogénre áttérés részeként, az ambiciózus tervet az aggódó lakosok biztonsági kétségei akadályozzák.
Május közepén Puszan városa egy szemináriumot tartott a helyi lakosoknak, ahol részletesen elmagyarázták az év második felében megnyitó új hidrogén töltőállomások biztonsági rendszerét. A tisztviselők azonban nem kaptak esélyt, mivel az esemény hirtelen véget ért. „A szeminárium túlfűtötté vált. A helyi lakosok szenvedélyesekké váltak és csak azt hajtogatták, hogy nem és nem. Az esemény végül minden magyarázat nélkül véget ért” – mondta egy puszani városi tisztviselő.
A lakosok leginkább a robbanások miatt aggódtak. Szerintük a hidrogén tízszer robbanékonyabb, mint a cseppfolyósított földgáz. Ez az állítás ellentmond a Korea Gas Safety (KGSC) vállalat adatainak, amelyek szerint a benzin, a cseppfolyósított kőolajgáz és az LNG 1,44, 1,22 és 1,03-szor veszélyesebb, mint a hidrogén. „A szakértők szerint a hidrogén biztonságos, de ha felrobban, az egész terület felrobban. Hogyan várhatják el tőlünk, hogy ilyen kockázatok közepette éljünk?" – mondta egy helyi lakos a szemináriumon. A lakosok egy tavaly májusi esetet említettek, amikor a koreai Kangnung városának kutatóintézetében történt robbanásban két ember meghalt, további hat megsebesült.
Noha a nagynyomású létesítményeket, például a hidrogéntároló tartályokat, a csővezetékeket és az adagolókat a Koreában érvényes nagynyomású gázok biztonságáról szóló ellenőrzési törvény szerint szigorúan kell kezelni, az alacsony nyomással működő létesítményeket, például a hidrogén előállító és kitermelő létesítményeket – amelyek továbbra is veszélyesek lehetnek, ha a nagynyomású létesítményekhez kapcsolódnak – a szabályozási rendszer vakfoltjai jelenleg.
Jelenleg a koreai Munkaügyi Minisztérium ellenőrei ellenőrzik az alacsony nyomású létesítményeket a hidrogén-töltő állomásokon, amelyeket az ország munkahely-biztonsági és egészségvédelmi törvénye alapján „kiválasztanak”. "A munkaügyi felügyelők elsősorban a nagy hidrogénüzemek alacsony nyomású létesítményeit ellenőrzik, így a kicsiket kihagyják" - mondta egy kormánytisztviselő.
A munkaügyi felügyelők négyévente biztonsági jelentéseket készítenek az olyan alacsony nyomású hidrogénüzemekről, amelyek legalább 50 tonna hidrogént kezelnek, termelnek vagy tárolnak. Ezután azokat a létesítményeket, amelyek magas biztonsági besorolást kaptak, négyévente ellenőrzik, a közepes minősítéssel rendelkezőket kétévente, az alacsony minősítéssel rendelkezőket pedig minden évben. „Jelenleg folynak a nagynyomású gázok biztonsági ellenőrzéséről szóló törvény felülvizsgálatának és a törvénynek a nagynyomású létesítményekhez kapcsolódó alacsony nyomású hidrogénüzemekre történő alkalmazására vonatkozó tárgyalások" – mondta a KGSC tisztviselője.
Az alacsony nyomású olyan hidrogénüzemek számára, amelyek nem kapcsolódnak nagynyomású létesítményekhez, Korea januárban elfogadta a vonatkozó törvényeket a biztonsági előírások megerősítése érdekében. Ez a törvény 2022-ben lép hatályba. Az alacsony nyomású hidrogénüzemektől eltérően a nagynyomású létesítményeket szigorúan ellenőrzik. A koreai magasnyomású gázbiztonsági törvény értelmében a hidrogén töltőállomásokon a személyzet a hét minden napján, 24 órán keresztül ott tartózkodik és felügyeli a nagynyomású létesítmények szabályszerű működését.
A nagynyomású hidrogénlétesítményeket a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet vagy más néven az ISO szabványainak megfelelően tervezik és gyártják. Mint ilyenek, át kell esniük a 150 százalékos nyomásszintű nyomás- és légzárási teszteken. Emellett elég vastagnak kell lenniük ahhoz, hogy nyomásteszteket 200 százalékos nyomásszinten is kibírják. Ami a szoftvert illeti, a hidrogén töltőállomások különböző érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek minden esetben észlelik a hidrogéngáz szivárgását. „Az érzékelők észlelhetik a hidrogénszivárgást és riasztást küldenek, amikor a levegőben lévő hidrogén sűrűsége eléri a robbanás minimális koncentrációjának 25 százalékát" – mondta a H2 Korea egyik tisztviselője. „Akár a szikrákat is észlelhetik és azonnal elzárhatják a gáz áramlását a csövekben."
Ami a hidrogénadagoló fúvókákat illeti, azokat úgy tervezték, hogy tökéletesen összekapcsolódjanak a járművekkel és a biztonságos üzemanyagtöltés érdekében a fúvókák infravörös vevői a járművek üzemanyagtöltő nyílásának infravörös kibocsátóival kommunikálnak. A járművek belsejében lévő hidrogéntartályokon összesen 17 biztonsági vizsgálatot kell elvégezniük, amelyek megkövetelik, hogy azok elég erősek legyenek, hogy az Eiffel-torony súlyának megfelelő terhelésnek is ellenálljanak. Emellett a hidrogén töltőállomásoknak legalább 17 méterre kell lenniük az olyan védett létesítményektől, mint az iskolák, óvodák és játszóterek és otthonok. Kiegészítő biztonsági intézkedésként tűzfalakat és a robbanásbiztos falakat is építenek a töltőállomás mellé.
Mindezeken felül a szakértők szerint a hidrogén biztonságosabb, mint a konyhában használt földgáz „A hidrogén 14-szer könnyebb, mint a levegő, tehát azonnal eloszlik, csökkentve ezzel a tűzveszélyt. Más üzemanyagokkal ellentétben nem bocsát ki mérgező gázt, így kisebb a fulladás kockázata is. Egyesek összekeverik a hidrogénenergiát a hidrogénbombákkal, de ez a kettő alkotóelemeiben és mechanizmusában teljesen különböző”- mondta az Iparügyi Minisztérium tisztviselője.
Forrás: koreaherald.com
