A Hyundai harminc éve fejleszti környezetbarát autóit
A hibridektől az üzemanyagcellás járművekig a Hyundai immár három évtizede élen jár a környezetbarát járművek fejlesztésében. A vállalat az első elektromos Sonata prototípustól a Nexo üzemanyagcellás zászlóshajóig hosszú utat tett meg.
A tiszta mobilitás biztosítása és a fenntartható jövő elősegítése a Hyundai progresszív gondolkodásmódjának kulcsfontosságú elemei, amelyek folyamatosan mozgatják a vállalat fejlesztéseit. Habár az elektromos autók és a hibridek csak az elmúlt évtizedben kezdtek el széles körben elterjedni, a Hyundai már 1991-ben bemutatta első tisztán elektromos autóját. Ezt azóta számos népszerű környezetbarát modell követte, 2020-ban pedig a vállalati az e-mobilitási tevékenységének 30. évét ünnepelheti.
A Hyundai az 1990-es évek legelején megtette az első lépéseket az elektromos járművek fejlesztése felé. A vállalat 1991-ben mutatta be első villanyautóját, a Sonata elektromos változataként. A Sonata limuzinon alapuló tanulmányban ólom-sav akkumulátora 70 kilométeres hatótávolságot kínált, a csúcssebesség pedig 60 km/óra volt.
A következő években a Hyundai újabb ólom-sav akkumulátorral felszerelt villanyautó-koncepciókat mutattak be. 1992-ben az Excel alapú elektromos autó 100 kilométeres hatótávot és 100 km/órás végsebességet ért el. 1993-ban a Hyundai kifejlesztette a második Sonata-alapú villanyautót, 140 km-es hatótávval és 120 km/órás végsebességgel. Aztán, 1994-ben bemutatták a Scoupe modellen alapuló elektromos tanulmányt, ami már 140 km-es hatótávval és 120 km/órás legnagyobb sebességgel rendelkezett.
A Hyundai ezután egy még nagyobb lépést tett villanyautó-technológiájának előmozdításában, amikor 1995-ben megnyitotta kutatási és fejlesztési központját a dél-koreai Namyangban. Ez vezetett később a nikkel-fém-hidrid akkumulátorokkal felszerelt olyan Hyundai villanyautók kifejlesztéséhez, mint például az Accent EV tanulmány. Ez az autó 390 kilométeres hatótávjával és 140 km/órás végsebességével jelentős előrelépést jelentett. Ebben az időszakban a Hyundai első kísérleteket végzett a hibrid hajtásláncokkal is. A vállalat első hibrid-elektromos autója, az FGV-1 tanulmány 1995-ben a Szöuli autószalonon debütált.
Az ezredfordulóra a környezetvédelmi aggodalmak kerültek a középpontba. A Hyundai 1998-ban kezdte meg üzemanyagcellás járműveinek fejlesztését és 2000-ben bemutatta első üzemanyagcellás prototípusát, a Santa Fe üzemanyagcellás járműtanulmányt. Az első üzemanyagcellás jármű egy 350 baros hidrogéntartállyal, egy 75 kW teljesítményű üzemanyagcellával volt felszerelve és 230 kilométeres hatótávval rendelkezett. Noha ezek a számok abban az időben lenyűgözőek voltak, megmutatták, hogy a hidrogénjárművek infrastruktúrájának hiányával együtt az üzemanyagcellás technológia abban az időben tömegtermelésre még nem voltak életképesek.
A 2004-es Genfi Autószalonon a Hyundai bemutatta második generációs üzemanyagcellás tanulmányát, a Tucson FCEV-t, amelyet új lítium-polimer akkumulátorral szereltek fell. Ez számos műszaki fejlesztést tartalmazott, beleértve a 80 kW-os üzemanyagcellát és a 300 kilométerre hosszabbított hatótávot. Ez a 152 literes hidrogéntároló tartályainak köszönhetően vált lehetővé. Ezenkívül a Tucson FCEV hidegindulási képességgel is rendelkezett, ami azt jelenti, hogy mínusz 20 fokos hőmérsékleten még öt nap után is indítható volt.
A kétezres évek végéhez közeledve az autógyártók megkezdték a hibrid járműveik tömegtermelését. A Hyundai az Avante LPi Hybrid modell szériagyártásának 2009-es megkezdésével fenntartotta innovációs vezető szerepét az alternatív hajtásrendszerek terén. Ez volt a világ első olyan hibrid járműve, amelyet belsőégésű motor hajtott, üzemanyagként pedig cseppfolyósított gázzal működött. Az LPI Hybrid volt az első olyan szériagyártású autó, amely a Hyundai koreai partnereivel közösen fejlesztett lítium-polimer akkumulátorokkal rendelkezett. Előnyük, hogy könnyebbek és nagyobb teljesítményre képesek.
Két évtizedes átfogó kutatás és innovatív koncepciók után a Hyundai a 2010-es években arra törekedett, hogy az elektromos modellek szériagyártású valósággá váljanak. A Hyundai ezért 2010. szeptemberében BlueOn néven Szöulban mutatta be az első szériagyártású elektromos autóját. Ez a Hyundai i10 kisautóra épült, 140 kilométeres hatótávolsággal és 130 km/órás csúcssebességgel. A Hyundai első villanyautója 16,4 kWh-os lítium-polimer akkumulátorral rendelkezett, amit hat óra alatt lehetett feltölteni. Az autó értékesítése Dél-Koreára korlátozódott és elsősorban kormányzati hivatalok használták.
2011-ben megkezdődött a Hyundai Sonata Hybrid értékesítése, amelyet korábbana 2008-as Los Angelesi Autószalonon jelentettek be. Amellett, hogy ez volt a vállalat első teljes értékű hibrid modellje, amelyben lítium-ion polimer akkumulátorokat használtak, a Sonata Hybrid a Hyundai Blue Drive technológiáját is alkalmazta, amely javította az átlagos üzemanyag-fogyasztást és csökkentette a károsanyag-kibocsátást is. Ez volt az első hibrid, amely a sebességváltóra szerelt elektromos motorral (Transmission Mounted Electric Device – TMED) rendelkezett, amely egy párhuzamosan kapcsolt típusú hibrid elektromos járműrendszer. Ezt a Hyundai önállóan fejlesztette ki.
A Hyundai 2013-ban ünnepelte az öko-mobilitás egyik kulcsfontosságú mérföldkövét, amikor az ix35 Fuel Cell lett az első sorozatgyártású üzemanyagcellás jármű. Az ix35 teljesítménye 100 kW (136 LE), 5,64 kg-os hidrogéntartályt és egy 24 kWh lítium-polimer akkumulátort tartalmazott. A jármű gyors feltöltési ideje és 600 kilométeres hatótávolsága, valamint széndioxidmentes üzeme mind az ügyfelek, mind az egész társadalom számára jelentős előnyöket hordozott.
2016-ban a Hyundai bemutatta az Ioniq modellcsaládot, a világ első olyan autótípusát, amely kizárólag villamosított hibrid, plug-in hibrid és tisztán elektromos hajtásláncokat kínált egy karosszériatípuson belül. Az Ioniq a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és a teljesítmény javítására szintén a Blue Drive technológiát használja. Az elektromos változat 28 kWh lítium-ion polimer akkumulátorral rendelkezett és 200 km-es valós hatótávolságra volt képes. Minden Ioniq modell könnyűszerkezetes anyagokból készül, beleértve az alumíniumot és a fejlett nagy szilárdságú acélt is, így működés közben kevesebb energiát fogyaszt. A környezet védelmének további módjai közé tartozik az újrahasznosított és szerves anyagok innovatív felhasználása és az alacsonyabb szintű támaszkodás az olajalapú termékekre.
A Hyundai 2018 elején mutatta be üzemanyagcellás járművének második generációját, a technológiai zászlóshajóként szolgáló Nexo modellt. Kategóriájának legjobb, 666 kilométeres hatótávolságával a Nexo a tiszta mobilitást ötvözi a legújabb önvezetési képességekkel és az intelligens vezetési segédrendszerekkel.
Kicsivel később, 2018 márciusában a Hyundai bemutatta a világ első kompakt elektromos kisterepjáróját, a Kona Electric-et. A Kona Electric vásárlói kereslete az európai bevezetést követően meghaladták a vállalat összes várakozását. Kétféle, 39,2 kWh és 64 kWh kapacitással rendlekező akkumulátoros változatban kapható, amivel a tisztán elektromos Kona egyetlen töltéssel akár 484 kilométer megtételére képes.
A környezetbarát járművek fejlesztésében folytatott 30 éves innovációt követően a Hyundai most a legváltozatosabb elektromos járművek kínálatát kínálja a piacon. A Nexoval a Hyundai már a második generációs üzemanyagcellás járművel rendelkezik, miközben más gyártók még az első modelljükön dolgoznak, vagy még csak beszélnek róla. Az Ioniqnak már egy továbbfejlesztett generációja fut, bemutatva azt a tényt, hogy a Hyundai optimalizálja az alternatív hajtásláncú járműveit, míg más gyártók még csak fejlesztik azokat.
Az új évtized folyamán a Hyundai továbbra is a jövő felé tekint, hogy a környezetbarát mobilitás vezető szereplőjeként tovább erősítse pozícióját. A vállalat 2020-as éve „a villamosítás éve”, ami azt jelenti, hogy a Hyundai év végére Európában kínálatának több mint háromnegyedét villamosított változatban is kínálni fogja, így az egyik legnagyobb zéró károsanyag-kibocsátású szolgáltatóvá válik Európában. A Hyundai nem elégszik meg azzal, hogy megálljon a személygépkocsiknál, a mobilitás más szemszögéből is vezető szerepre tör – nevezetesen a versenyautók és a tehergépkocsik terén. 2025-re a Hyundai azt tervezi, hogy az első három legnagyobb villanyautó-gyártóvá válik Európában.
Forrás: hyundai.news
