Ami nem fért bele: Bepillantás a Hyundai színfalai mögé – Danjin
Henry Ford felismerése akkor született meg, amikor egy floridai versenypályán kikászálódott egy francia sportkocsi roncsából. Akkor már azonnal tudta, mire van szükség: Vanádium könnyűfémre.
Abban a pillanatban Mr. Ford tudta, szüksége van egy saját acélgyárra ahhoz, hogy személyre szabott, könnyűfém karosszériát építsen a forradalmi T-modellhez, amelyet 1908-tól gyártottak. Ez azonban óriási befektetést igényelt volna már akkor is, így az csupán álom maradt.
Ám a házon belüli acélgyár nem tartozik az autóipar alapfelszereltségei közé, csupán egyetlen nagy autóipari óriás volt képes saját anyagból dolgozni: a dél-koreai Hyundai Motor Group.
A családi vállalkozásként üzemelő csoport magában foglalja a Hyundai Motort, a KIA Motors-t és a Hyundai Steel-t. az elnök, Mong-koo Chung a Hyundai Steel 13 százalékát birtokolja, míg a KIA 21 százalékot.
A konglomerátum termeli az alapanyagot a Hyundai és KIA modellek számára, amelyek együttesen immár a világ ötödik legnagyobb autóipari vállalata. Henry Ford álma tehát egy évszázaddal később valósult meg, hiszen saját forrásból képes a vállalat az autógyártáshoz szükséges alapanyagot is előállítani.
A csoport célja, hogy 2015-re 10 százalékkal csökkentsék autóik súlyát, hogy ezáltal azok gazdaságosabban működjenek és nem utolsósorban ennek megfelelő kihangsúlyozásával a magas üzemanyagárak miatt a vásárlók számára is még kívánatosabbá váljanak. Ezen felül a gyorsaság, illetve a saját igényeknek megfelelő kialakítás is előnyt jelent, nem is beszélve az acélgyártóktól való függetlenségről, mint amilyen a japán Nippon, vagy a koreai Posco.
„Minden nagyobb autógyártó akar egy acélgyárat házon belül, ám az ehhez szükséges befektetés hatalmas.” – mondja Cho Won-suk, a Hyundai Steel-t vezető vezérigazgató helyettese a Financial Times-nak az ország nyugati partjainál elhelyezkedő Danjin kikötőjében üzemelő acélgyárról. „Senki sem vállalkozott eddig arra, hogy befektessen ilyen hatalmas összeget, ám a Hyundai így döntött, hogy ezzel növelni tudja a legyártott autóinak minőségét.
Jelenleg csupán az indiai Tata csoportnak vannak acélipari és autóipari befektetései.
A Hyundai Steel 8 milliárd dollárt fektetett be az elmúlt években három kohó építésébe, melyek termelése évente mintegy 4 millió tonna lesz. Ezekből kettőt egymás után építették 2010-ben. Ezen termelt mennyiség mintegy negyede a Hyundai-KIA csoporthoz kerül, így a Hyundai Steel az autóipari cégek szükségletének 30 százalékát biztosítja. Ez az arány várhatóan 2013-ra 45 százalékra emelkedik, ha a harmadik kohót is üzembe helyezik.
Az acélgyártó reményei szerint a tonnatermelés rangsorában a legnagyobb 10 acélgyár közé léphet, amennyiben 2013-ban sikerül 24 millió tonna acélt előállítani. Tavaly ez az érték 20 millió tonna volt, míg 1998-ban csupán 4,8 tonna.
Mr Cho szerint a kohók nagy szilárdságú acéljaival nagyobb rugalmasságot és gyorsaságot biztosítanak a Hyundai számára. A legújabb, várhatóan 2015-ben megjelenő Sonata modellt a Hyundai elképzelései szerint sokkal gazdaságosabban lehet majd üzemeltetni, mivel annak elemeinek fele a könnyebb, specializált acélból készülnének a jelenlegi 20 százalékos szint helyett.
Jóval szigorúbb minőségi elvárásokat támaszthat saját termékével szemben, mint ha külső cégtől lenne kénytelen beszerezni az alapanyagokat. Ennek eredményeként az autók külső lemezei magasabb minőségű acélból készülhetnek, amelyek jobban tartják a fényezési minőségüket, tartósabb színeket képesek hordozni csakúgy, mint magas minőségű nagy szilárdságú, valamint ultra nagy szilárdságú acél használatát a kritikus területeken, mint a megerősített ajtó, vagy padlólemezeknél.
A Hyundai-KIA számára nyilvánvaló előnyök mellett a Hyundai Motor Group számára újabb kihívásokat jelent az üzem.
Az elemzők számításai szerint a Hyundai Steel nettó profitja a közeljövőben visszaeshet a világpiaci válság hatásai miatt, a vasérc ára viszont igen magas maradhat, az acél termelési ára viszont csökken. Emiatt a Hyundai Steel részvényára április óta 40 százalékkal csökkent.
A valutaárfolyamok is egy jelentős részét képezik a Hyundai Steel bizonytalanságának, hiszen a nyersanyagot importálniuk kell, ám termelésük 72 százalékát a hazai piacon értékesítik. Tavaly a nettó nyereség 1,014 milliárd wonra esett vissza (900 millió dollár) a 2009-es 1,152 milliárd wonról. Az elemzők szerint idén ez akár 828 milliárd wonra is zsugorodhat.
Ezzel szembe a Hyundai Motor a gazdasági bizonytalanságok ellenére 21 százalékkal nagyobb nyereségről tudott beszámolni a harmadik negyedévben, így az eléri az 1,920 milliárd wont.
Néhány részvényes azért morog, mert a Hyundai vállalatok kockázati tényezőjét nagymértékben befolyásolja az acélipari és építőipari üzletág. Szerintük a Hyundai Motor Group-nak sokkal inkább az autógyártásra kellene koncentrálnia, mivel az acélgyár látja el a hajógyártáshoz és építőiparhoz szükséges nyersanyagokat is.
„Pozitív, hogy a Hyundai Steel egyik állandó partnere a Hyundai és a KIA. Az egész csoport gyorsan növekszik az acélgyártó egységnek köszönhetően, ám sokkal nagyobb befektetéseket is lehetett volna tenni az autóiparban is, ha nem az acélipar felé fordulunk. – mondja Mr. Kim.
Forrás: theglobeandmail.com
