Egyre drágábbak a Hyundai hazai üzemei
28 órába, vagyis kétszer annyi időbe telik a Hyundai
Motornak legyártani egy autót Dél-Koreában, mint az Egyesült Államokban még
akkor is, ha hazai gyártóbázisán jóval több munkás dolgozik a szerelőszalagok
mellett.
A magas munkabérek, a gyakori sztrájkok és az elavult
berendezések miatt a Hyundai egy munkavállalóra eső óránkénti költsége 24 778
won, azaz 22,26 dollár, amely 16 százalékkal magasabb, mint az Egyesült
Államokban, és háromszor akkorák, mint Kínában.
A hét hazai gyártóbázisnak köszönhetően a Hyundai ma már az
ötödik legnagyobb autógyártó a világon, ám ezek mára csupán elhasznált eszközökké
váltak, amelyek sürgősen foglalkozni kellene ahhoz, hogy a vállalat megtarthassa
eddigi profitszintjét. Talán lenne értelme akár bezárni az Ulsanban működő öt
üzem egyikét – amely már a legrégebbi és legdrágább Hyundai gyárrá változott.
Ám a Hyundai nem kívánja feladni koreai bázisát – akárcsak a
Toyota, amely szintén visszautasította a japán gyárának leállítását – és inkább
az erős szakszervezet termelékenységi kérdéseinek megtárgyalása a legfontosabb
számukra.
„Az emberek azt kérdezik, hogy az állandósult szakszervezeti
problémák miatt miért nem gyártunk kizárólag külföldön. Ám a hazai piac
vállalatunk gyökere és ez külföldi sikereinek alapja is egyben. Valamint
kockázatos vállalkozás külföldön gyártani az autókat.” – mondja egy szakszervezeti
ügyekben érintett Hyundai vezető.
November közepén a korábbinál visszafogottabb új vezető, Lee
Kyung-hoon került a szakszervezet élére, aki megválasztása után nyugodtabb
munkaügyi kapcsolatok kialakítását tűzte ki célul azok után, hogy militáns
elveket valló elődje az elmúlt két év során két hatalmas sztrájkot vitt véghez
a szakszervezet 46 ezer fős tagságának nagy részével egyetemben. Lee korábbi,
2009 és 2011 közötti szakszervezeti vezetősége idején nem voltak ilyen
sztrájkok a vállalatnál.
A magas költségek ellenére a Hyundai szerint többet nyernek,
mint vesztenek a hazai gyártóüzemek megtartásával: „Koreai létesítményeink
továbbra is globális termelőbázisok maradnak, ahol nemcsak a termelés bővítését
tervezzük, de a termelékenységet és a minőséget is emelni szeretnénk itt.” –
közölte az autógyártó a Reutershez eljuttatott e-mailjében.
Az egyértelmű érzelmi kötődésen felül a Hyundai kiterjedt
beszállítói láncolattal és nyereséges kínálattal rendelkezik Koreában, ahol
sokkal több nagy profittal értékesíthető nagyobb kategóriás modellt értékesít,
mint bárhol máshol a világon.
A világ legnagyobb autógyártó komplexumaként számon tartott
és a legnagyobb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező Ulsan tekintélyes
méretgazdaságosságot jelent és a globális terjeszkedés gerincét képzi, ahol
összesen 380 beszállító és ötezer másod- és harmadfokú beszállító is működik.
„Korea remek környezetet teremtett a beszállítói hálózatok
számára, így a Hyundai inkább a béreket növeli, mint viseli a külföldi piacok
beszállítóinak kockázatát.” – mondja Lee Hyung-sil, a Shinoyoung Securities
elemzője. „Eljöhet az ideje annak, amikor a Hyundai már úgy gondolja, külföldre
viszi termelését, de egyelőre még nincs itt az ideje.”
A Hyundai azonban egyre inkább a külföldi termelésre
támaszkodik. A hazai üzemekben készült autók aránya az egy évtizeddel
korábbihoz képest 43 százalékra csökkent – mivel saját üzemeket nyitottak az
Egyesült Államokban, Kínában és Brazíliában, amelynek köszönhetően a vállalat
tavaly összesen 4,4 millió járművet állított elő világszerte.
A Hyundai magas költségei alacsony termelékenységi struktúrája
gátolja az árrések növekedését, hiszen a Kia Motorsszal közösen a hazai piacon
birtokolt közel 70 százalékos piaci részesedését egyre jobban támadják a
külföldi konkurensek, mint a BMW, vagy a Volkswagen.
A gyárak bővítése helyett a Hyundai üzemei még hétvégén is
teljes kapacitáson dolgoznak, amelynek köszönhetően tavaly rekordeladások és a
BMW szintjét megközelítő 10 százalékos üzemi eredmény keletkezett.
mindezek azt is mutatják, mennyire függ a Hyundai hazai
dolgozóitól, akik akár napi 20 órát is hajlandóak dolgozni vállalatukért.
Cserébe a Hyundai nagyvonalú béremelésről kezdett tárgyalásba, amelynek
eredményeként az elmúlt tíz év során az üzemekben dolgozók bére több mint
kétszeresére, 88 600 dollárra emelkedett, amely magasabb, mint a Toyota és
a Samsung dolgozóinak fizetése.
A magasra szökött bérstruktúra most gyengíti az árréseket,
hiszen az erősödő konkurenciaharcban nehezebb árat emelni és a koreai won árfolyama
sem erősíti a céget az árversenyben. „A Hyundai garantált bérrendszert és
stabil munkahelyeket kínál, viszont emellett nem növelte a termelés
hatékonyságát és rugalmasságát.” – véli Park Tae-ju, a Foglalkoztatási és
Munkaügyi Intézet professzora, aki új munkarendet javasolt a Hyundai számára.
A termelékenységi kérdések megoldására a Hyundai idén új
munkarendet vezetett be, amelyből törölték az éjszakai munkát és a napközbeni
munkavégzést is 20-ról 17 órára rövidítették, ám ennek ellenére mégis hét
autóval több készülhet óránként az üzemekben.
Az új szakszervezeti vezető azt ígérte, hogy a munkaórák
számát 2015-ig 16 órára kívánja csökkenteni, miközben a vállalat kétszintű
bérrendszer bevezetését tervezi, ahogyan azt már a General Motors is régóta
alkalmazza.
Forrás: reuters.com
Dönci Hyundai Blogja már a Facebookon is! Hírek, fotók, videók és még több Hyundai! Csatlakozz Te is! Katt!
Dönci Hyundai Blogja már a Facebookon is! Hírek, fotók, videók és még több Hyundai! Csatlakozz Te is! Katt!