A Hyundai ismét a dízelmotorok amerikai bevezetésén gondolkodik
Miután korábban már elvetették az ötletet, a Hyundai csoport
állítólag ismét elővette a dízelmotorok amerikai bevezetésének lehetőségét.
„Látunk értékeket a dízelmotorokban. Ez olyasmi, ami ezen a
ponton nagyon fontos számunkra” – nyilatkozta John Juriga, a Hyundai amerikai
technikai központjának motorfejlesztésért felelős vezetője, amikor az
autógyártó nevezett az amerikai WardsAuto 2015-ös Legjobb Motorja versenyére.
Juriga szerint a Hyundai 4-5 évvel ezelőtt komolyan
elgondolkodott azon, hogy bevezesse-e dízelmotorjait az amerikai piacra, ám a szigorodó
emissziós normák és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési költségek, a magasabb
vételár és üzemanyagköltség miatt akkor elvetették ezt az elgondolást. „Ezek
közül van még olyan tényező, amit nem lehet megszüntetni, ám ma már jobban
értjük ezeket, így ma már közvetlenebb utat tudunk találni a dízelmotorok
számára.”
Még ha ezeket a kérdéseket nem is sikerül maradéktalanul
megoldani, a dízelmotorok szükségesek lehetnek a cégcsoport számára az amerikai
kormányzat által meghatározott üzemanyag-fogyasztási célok eléréséhez. „Különösen
a 2017 és 2025 közötti modellévben a fogyasztási célok nagyon-nagyon meredeken
zuhannak, így azt gondolom, ismét más technológiákon kell gondolkodnunk ahhoz,
hogy ezeknek a követelményeknek megfeleljünk” – mondja Juriga.
Az amerikai CAFE szabvány szerint minden egyes autógyártó
teljes értékesítés-arányos flottájának átlagfogyasztását 2016-ra 6,6 liter/100
km-re kell csökkenteni. Ez az érték 2025-re 4,3 liter/100 km-re csökken.
Az amerikai EPA hivatal októberi közleménye szerint a
Hyundai 2013-as modellévű gyártmányainak átlagfogyasztása 8,1 liter/100 km, ám
a hivatal azt is kihangsúlyozta, hogy ezek a tényleges teljesítményeken
alapulnak, nem pedig az autógyártó által mért és kiadott hivatalos adatokra
épülnek.
A Hyundai csoport széles körben alkalmaz különböző
technológiai megoldásokat arra, hogy elérje a CAFE által előírt célokat. A
Hyundai Sonata néhány éve már hibridként is elérhető, a Kia hasonló Optima
modellje mellett pedig nemrég mutatták be első teljesen elektromos modelljüket,
a Soul EV-t.
Juriga elmondta, a 2016 és 2020 közötti időszakban a Hyundai
mérlegeli többek között a hengerlekapcsolással ellátott modellek és a
konnektorról tölthető hibridek piacra vezetésének lehetőségét is. Ezt követően,
2021 és 2025 között a kilenc és tízfokozatú automataváltók bevezetésével tovább
növelhetik a Hyundai flotta gazdaságosságát.
„Több szempontból közelítjük meg a kérdést, hiszen nincs
egyedüli járható út” – mondja Juriga, majd hozzátette, hogy a dízelmotorok
megfelelő bevezetése kulcskérdés, hiszen a Chevrolet Cruze dízelváltozatának
eladásai mindössze 3 százalékát teszik ki az amerikai kompaktmodellek értékesítési
eredményének, az autónak pedig meg kell küzdenie a dízelekben erős Volkswagen Jettával
is.
„Lehet jó a technológia, de ha senki se veszi meg, az
mennyit ér?” – kérdi. Juriga nem árulta el, a Hyundai szerint mely kategóriában
érdemes dízelmotorokkal próbálkozni, de szerinte a vásárlók jobban elfogadják az
új technológiát és hajlandóak érte többet is fizetni, ha az a megfelelő
termékbe kerül beépítésre.
Öt-hat éve a Hyundai az európai és ázsiai piacról szerette
volna a 3,0 V6-os CRDi motorral szerelt legnagyobb terepjáróját, a Veracruzt
bevezetni az Államokban is. A márka akkori vezetője, John Krafcik egy 2009-es
interjújában beszélt arról, hogy végül leállították az „S-diesel” néven
emlegetett tervet azért, mert nem voltak biztosak abban, hogy az autó
megfelelhet-e az amerikai emissziós normáknak.
A Hyundai ma már több, mint egy évtizede kínálja saját
dízelmotorjait az európai és ázsiai modellkínálatában. Az Amerikában kizárólag
benzines motorokkal kínált Hyundai Santa Fe Európában és Ázsiában pl. 2,0 és
2,2 literes CRDi motorokkal is kapható, amelyek akár 200 lóerős teljesítményre
is képesek.
Dél-Koreában, a Hyundai-csoport hazai piacán 2013-ban pedig
először fordult elő, hogy a dízelmotoros verziók eladásai túlszárnyalták a
benzines kivitelekét. A nagyobb nyomaték, jobb fogyasztás és az olcsóbb
üzemanyag miatt népszerűek a dízelek arrafelé.
Amerikában, Detroit térségében a gázolaj ára jelenleg 50
centtel magasabb, mint az ólommentes benzin gallononkénti ára. A gazdasági
válság kezdetén, 2008-2009 környékén számos autógyártó, köztük a Honda és a
Nissan is fontolgatta dízelmotoros modelljeinek bevezetését Amerikában, ám
legtöbbjük végül elvetette az ötletet. A dízelmotort kínáló márkák nagy része
európai, kivéve a General Motorshoz tartozó Chevrolet Cruze és a kis- és nagyteherautókat
kínáló detroiti hármak.
Forrás: wardsauto.com
