Kifizetődő volt a Hyundai stratégiája

Öt éve annak, hogy a Hyundai Motor Elantra modelljénél esedékessé vált a modellváltás, melynek kialakítása során a termékfejlesztési igazgatóság egy átlagos modellfrissítést támogatott, ám a formatervezési csapat egy drámaian új modellt akart.

Ez a kreatív feszültség, mely az esztétikus formavilág és a  termelési osztály között kialakult, jellemző az autóiparban és legtöbbször a pénzügyi szakemberek döntése a mérvadó.

Ám jelen esetben a dizájnerek nyertek. A legfelsőbb vezetést meggyőzve sokkal keskenyebb ablaknyílásokkal és karcsúbb vonalakkal újratervezték az Elantrát – a formatervezők által imádott folyékony vonalakkal, amelyek előállítása a gyakorlatban trükkös és gyakran költséges is. „Néha a mérnökök visszakoznak egy rizikós döntést meghozni, de mi megtettük ezt.” – mondja Suk-geun Oh, a vállalat dizájnfőnöke.

A tavaly bemutatott Elantra aztán a világ ötödik legnagyobb példányszámban eladott autójává vált, megnyerte az Év Autója díjat Amerikában. A Hyundai és a Kia 6,6 millió autót adott el 2011-ben, több, mint dupláját a 10 évvel korábbi mennyiségnek, mellyel a General Motors, a Volkswagen és a Toyota mögött a negyedikek a ranglistán.

Néhányan megkérdőjelezik a koreai autógyártó modelljeinek minőségét, ám független vizsgálatok eredményei nem támasztják ezt alá: a Hyundai az elmúlt években az iparági átlagon, illetve afelett szerepel, legalábbis a JD Power minőségi tanulmánya szerint.

Az autókiállítások Hyundai standjain pedig immár a nagy riválisok vezetői is megjelennek – elég Martin Winterkornt, a VW vezérét említeni, akit Frankfurtban le is filmeztek tavaly, amint az új i30 részleteit vizsgálgatta.

„A Hyundai eddig követője volt az iparágnak, ma egyre inkább vezető szerepre törekszünk.” – jelentette ki Mr. Oh a Hyundai Szöulban található formatervező stúdiójában. „Az itt dolgozó emberek büszkék vállalatukra és ez hatalmas eredmény.”

Egy évtizede még nevetségesen hangzott volna, hogy Dél-Korea lehet a világmegváltó formatervezés központja. A Hyundai korai éveiben, mely az 1974-es Ponyval vette kezdetét, a márka viccek tárgya lett a silány kidolgozás, az erőtlen motor, illetve az unalmas formatervnek köszönhetően. Ám a friss formatervnek és Mong-koo Chung elnök utóbbi évtizedben meghirdetett minőségfejlesztési programjának, a Hyundai ma már díjakat nyer, komoly piaci részesedéseket szerez emelkedő értékesítési eredményei nyomán.  

„Tökéletes jelképei a jól teletömött, értékarányos autónak, mely még jól is néz ki.” – mondja Jesse Toprak, a Truecar.com elemzője. „Ha a Hyundai nem próbálta volna ki magát a dizájn terén, ma sehol sem lennének az eladási adatokban.”

A Hyundai riválisai – köztük a Ford Motor is – szerint a dél-koreai gyártók az alulértékelt valutának és a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetik népszerűségüket.

A Hyundai azonban erre statisztikával reagált, hiszen az Európában eladott járműveinek több, mint felét a cseh gyárban állítják elő, világviszonylatban pedig az eladott autóik 90 százaléka Dél-Koreán kívül készül.  

A vállalaton belül nemcsak a sikeres modellekben látják az értékesítési eredmények motorját, hanem a feszes gazdálkodási alapelvekben és az erőteljes házon belüli beszállítói bázisban is. A Hyundai saját vállaltcsoportján belül, a Hyundai Steel vállalatnál állítja elő az autógyártáshoz szükséges acélt, míg az alkatrészgyártó Mobis szereli össze és szállítja a komplett futóművet,mellyel komoly költségeket takarít meg a Hyundai, mellyel magasabb minőséget és technológiai szintet képes elérni.   

A Volkswagenhez hasonlóan a Hyundai szervezete is hierarchikus, családi vállalkozásként üzemel, melynek vezetője, Mong-koo Chung rendszeres látogatója az üzemeknek. Vezetése alatt, 2000-től kezdődően a Hyundai minőségfejlesztési programba kezdett, mely a 10 év, vagy 100 ezer mérföldes garanciaidővel vette kezdetét Amerikában. A motorok, váltóművek hibáinak megszüntetése mellett Chung az autók kezelésének, belső zajainak és még a kezelőszervek működésének fejlesztésére, javítására is utasította mérnökeit.    

„Havonta értekezleteket tartott, táblázatokat mutogatott, az emberek pedig nem akartak csalódást okozni neki.” – monda Finbarr O’Neil, aki 1998. és 2003. között vezette a Hyundai Motor Americát, jelenleg pedig a JD Powert vezeti. „Könyörtelen volt a minőségi kérdésekben, ahogyan az Apple társalapítója, Steve Jobs is az volt.”

Chung fia, a Kia elnök-helyetteseként is tevékenykedő Eui-sun Chung kiállt a folyékony szobrászat stílusirányzata mellet, mely jelenleg végigsöpör a márka kínálatán. A Kiához az ifjabb Chung vette fel az Audi TT-ért is felelős Peter Schreyert, aki 2006. óta vezeti a cég formatervező központját.   

A Hyundai vertikális menedzsment struktúrája lehetővé teszi a gyors döntéshozatalt és annak végrehajtását: amikor 2002-ben megnyitották első kínai üzemüket, a közös vállalatban részt vevő kínai partnerek csak „Hyundai sebesség”-ről beszéltek.

Tavaly a Veloster bemutatója kapcsán a duplakuplungos váltómegoldást a Ford hasonló megoldása miatt kritizálta, a mérnökök napokon keresztül dolgoztak a problémán azért, hogy még a bemutató előtt megoldhassák azt.  

A Hyundai üzemek teljes kapacitása mellett – egy új üzem nyílik hamarosan Brazíliában – az elnök elrendelte az értékesítés növekedési ütemének lassítását, melyet idén 6 százalékosra vagy 7 millió darabra irányzott elő, ezzel egyidejűleg a vásárlói kapcsolatok erősítését célozta meg.  

Néhány elemző már azt vetíti elő, hogy a 74 éves Chung nemsokára teljes mértékben átadhatja a vállalatcsoport irányítását fiának.

Mások úgy vélik, hogy a vállalat az arrogancia jeleit mutatja legújabb Genesis és Equus modelljeivel. Ám a vezetők szerint kínosan ügyelnek arra, nehogy a Toyota hibáját kövessék el, mely hatalmas presztízs veszteséget volt kénytelen elszenvedi Amerikában a 2008-as válság idején a visszahívások miatt.

A vállalat kiemeli, hogy a márka eladásai sokkal egyenletesebben oszlanak meg világszerte, mint más autógyártók esetében. A vezetők szerint sokat tanultak versenytársaik hibájából, akik mindenáron csupán az értékesítés növekedését tartották szem előtt.   

„Tanultunk a Toyota esetéből, mely szerint a nagyság nem minden esetben a legjobb dolog.” – mondja S.T. Kim, a Hyundai ügyvezetője. „Kicsúszhat az irányítás a kezünkből,mely veszélyes lehet a vállalatra, így a gazdasági helyzet romolhat, vagy más nehézséggel kell szembenéznünk.”

Forrás: ft.com