„A jövő ízlését formáljuk!” – interjú Peter Schreyerrel
A Koreában sztárként tisztelt Peter Schreyer tigrispofáról,
sportautókról, retro modellekről és jövőbeli elképzelésekről beszél.
Peter Schreyer volt az az ember, akinek a négyes Golfot
tervezte. Az ember, akinek az Audi Tt-t és a Bogár új nemzedékét köszönhetjük. Valamint
ő volt az egyetlen, akinek elvesztését Ferdinand Piëch nyilvánosan is sajnálta,
amikor a tervező Ázsiába igazolt. 2006 óta a Kia, majd nem régóta a teljes Hyundai
csoport formáiért felelős. Az n-tv.de interjúja.
n-tv: Koreában popsztárként bánnak Önnel. Azt mondják, az emberek
az utcán felismerik, ünneplik. Igaz ez?
Peter Schreyer: (mosolyog) Na igen, gyakran történik meg,
hogy az emberek a koreai repülőtéren odajönnek hozzám és közös fotót
szeretnének csinálni velem.
Ez Németországban elképzelhetetlen lenne. Hogyan kezeli ezt
a helyzetet?
Teljesen természetesen. Tulajdonképpen szívesen is csinálom.
Mivel az emberek egyszerűen örülnek annak, ha hagyom magam velük
lefényképeztetni.
Mindig is rajongott azokért az autókért, amelyeket Giorgio
Giugiaro tervezett. Amikor 1979-ben a VW-hoz állt, a tervező kéznyoma már meghatározta
az akkori kínálatot. Giugiaro formái ma is befolyásolják a munkáját?
Nem tudom, hogy ezt így lehet-e mondani. Egy viszont biztos:
Giugiaro annak idején megcsinálta az első Golfot és ezzel egy nagyon tiszta
formát hozott létre, amely még a mai napig kihat. Ebben az értelemben tehát
nemcsak engem, hanem sok más formatervezőt is befolyásolt.
De olyan messzire nem menne, hogy azt mondja, még ma is
Giugiarot idézi fel?
Nem, ezt nem lehet mondani. Viszont nagyon csodálom őt.
Honnan jött a Kiának tervezett tigrispofa ötlete?
Amikor annak idején a Kee tanulmányt terveztük,
elgondolkodtam azon, hogy jó volna valami olyat kitalálni, ami jellegzetesen
felismerhető, mégsem hat utánzottként. Szóval valami olyasmi, ami nem néz ki
sem Mercedesnek, sem Audinak vagy BMW-nek. Mindazonáltal egy erős arc lehet. Először
egy másik ötletem volt, de aztán elkezdtem tapogatni az autó elejét és
rájöttem, hogy valami olyasminek kell lennie, ami az autó közepére koncentrálódik
és egy orrhoz hasonlóan egyedi karaktert ad az autónak. Abban a pillanatban pedig
eszembe jutott a két bemélyedés a hűtőmaszkon. Ezek grafikusan olyan erősek, hogy
a márkajelzést a motorháztetőre rakhattuk.
A Ford nem is olyan régen kijelentette, hogy megépíti a
világautót. Egy autót, amelyet az összes kontinensen értékesít majd. A Kia és a
Hyundai márkákat tekintve is sokan látnak már világautókat. Határokon,
mentalitásokon és ízlésvilágokon át is működhet az autó formaterve?
(Schreyer a nadrágzsebébe nyúl, elővesz egy iPhonet és az
asztalra teszi.)
Ez a válasz a kérdésére, vagy talán ismer valakit, aki ne
vágyna egy ilyenre? (mosolyog) Már most is rengeteg autó létezik, amely
világautónak számít. Minden BMW vagy Hyundai Santa Fe megvásárolható a világ
bármely pontján és pontosan ugyanúgy néznek ki. A világautó kifejezés mindig úgy
hangzik, mintha az egyedüli isten volna, ha egyáltalán létezik ilyen. Persze,
ilyen nem létezik. Viszont ha mi csinálunk egy autót, azt úgy tesszük, hogy jó
formája legyen. Ez az is, amit a most bemutatott Intradoval meg akartunk
mutatni. És ha valóban jó lesz, akkor megvan rá az esélye, hogy a világban
mindenütt elfogadják.
A koreai munkakultúra fegyelemre és egyértelmű hierarchiára
épül. A véleménynyilvánításoknak nincs helye ebben. Ez nem könnyíti meg a
kreatív munkákat. Az Ön szöuli munkatársait viszont utasítania kellett a
véleményük kinyilvánítására. Ilyenkor nem sérti meg az elveket?
Igen, de ez inkább egyfajta íratlan szabály. A véleménynyilvánítás
és az ellentmondás nem gyakori az ázsiai kultúrákban. Én viszont inkább
közvetlenül a formatervezőkhöz megyek és velük együtt dolgozom a modellen. Ez szintén
fontos dolog. Egyébként nem tudja az ember az akaratát érvényesíteni.
Azt mondja, az akaratát kell érvényesíteni. Nehezebb a dolga
a Hyundainál, mint a Kiánál volt? Végül is a márka már a Thomas Bürkle által
kitalált folyékony szobrászathoz kötődik.
Nem, én inkább remek alapot látok ebben. A Kiánál nincs
folyékony szobrászat és végül is, meg kell a két márkát valahogyan
különböztetni. Ebben az értelemben örülök annak, hogy itt másképp van.
Egyszer azt mondta, hogy a jó formaterv sikkes és időtálló. Gondolja,
hogy az Ön által alkotott Kia formavilág ugyanolyan összetéveszthetetlen, mint
pl. az Audié?
Nem tudom! (nevet) Nézze meg és válaszoljon maga a kérdésre.
Ha hinni lehet kollégáinak, akkor a következő négy-hét évre
már készen állnak a rajzai. Akkor most mivel foglalkozik? Talán 2030-ra tervez
autókat?
Nem, természetesen nem. Akkor vagyunk boldogok, ha
véghezvisszük azt, amit jelenleg tervezünk. Számomra fontos, hogy a Hyundai
részére egy olyan jövőképet biztosítsunk, amerre a formaterv halad. Amit én
most szeretnék finomítani, az a „Most Loved Brand”, azaz a legkedveltebb márka iránya.
Egy forma, amely arra ösztönzi az embereket, hogy megvegyék az autót csak
azért, mert jól néz ki és nem azért, mert az jár a fejükben: legalább olcsó. De
hogy hogyan fog kinézni egy autó 2030-ban? Ezzel most nem szeretnék
foglalkozni. Különben is, akkor már 80 éves leszek.
Formatervezőként Ön egy jós? Meg tudja jósolni, milyen lesz
az ízlésvilág a jövőben?
Nem, mi alakítjuk a jövő ízlésvilágát. Azzal, amit
kifejlesztünk és teszünk, befolyásolunk más formatervezőket is. és éppen ezzel
építjük az ízlést, vagy még inkább trendeket alkotunk. Ez azonban az összes
formatervezőre érvényes, nemcsak az autótervezőkre. Ez olyan, mint egy önálló
élőlény, amely magától fejlődik. Sokan azt gondolják, előre sejtjük azt, hogy
milyen lesz az ízlésvilág 2018-ban. Viszont nem tudhatják, milyen ízlésük lehet
akkor, ha nem kínálunk nekik valamit. Éppen ezért nehéznek tartom az
úgynevezett klinikai teszteket. Ott embereknek különböző dolgokat mutogatnak, amik
alapján kiolvashatóak, vajon milyenek lesznek a jövő autói. De ezek között sok
olyan van, amelyet csak azért utasítanak el, mert nem is ismerik. Ha mindig így
gondolkodnánk, nem juthatnánk előrébb.
Gondolja, hogy a Kiánál, vagy most már a Hyundainál akár a
jövőben egy sportkocsi formatervezésének álmát is megvalósíthatja?
Ezt nagyon szívesen tenném! De mit értünk valódi sportkocsi
alatt? Egy autó, amely nyitott és valóban örömet okoz? Igen, egy ilyen szívesen
csinálnék. Egy ilyen akár még a márkának is jót tenne.
Mindig felbukkannak retrohullámok. Elképzelhetőnek tartja,
hogy belátható időn belül a Hyundainál is lehet egy ilyen autó? Végül is annak
idején a Volkswagennél Ön készítette a Beetle modellt.
Ez nehéz kérdés. A Hyundainál nincs semmi olyan hasonló,
mint amilyen a Bogár volt, amely a Volkswagen ikonja, amely többé-kevésbé magától
alakult ki. ugyanakkor a gondolat mindenképpen ebbe az irányba mutat, hiszen a
Pony idén ünnepli születésének 40. évfordulóját. Ez volt az első autó, amelyet
a Hyundai maga épített és exportált. Ez viszont már a mi történelmünk része,
nem idősebb nálunk. Természetesen eljátszottunk a gondolattal, hogy a Ponyt
ilyen módon még egyszer felélesszük. Viszont ez az autó már abból az időből
származik, amikor az autókat már kevésbé lehetett megkülönböztetni. Na, ez
volna az igazi kihívás.
