A koreaiak ma már nem is annyira hazafiak

Több, mint két évtizedig a koreaiak csakis és kizárólag koreai termékeket vásároltak. Aztán a Toyota Camry lett az Év Autója. Hogy történhetett ez?

Persze, ez ugyanaz a Camry, amelyet több, mint 14 millió vásárló választott a modell 1982-es bemutatása óta, ám tekintettel a koreaiak néha igen furcsa ragaszkodásához a hazai termékek iránt, sokkoló volt a japán autó győzelme Dél-Koreában.

A dél-koreaiak egyre nyitottabb hozzáállása, a kereskedelmi egyezmények és az erős fizetőeszköz egyszerre vezetett oda, hogy az import soha nem látott részesedéshez jutott Ázsia negyedik legnagyobb autópiacán. A Toyota számára nem jelent gondot ugyanannyi autót szállítani Koreába, mint pl. Hawaiira, ám a Hyundai szemszögéből nézve a japán márka komolyan veszélyezteti saját pozícióját hazájában, miközben az erős won miatt az exportpiacok profitja is csökkenni látszik.

„Korábban a koreai emberek aszerint választottak ruhát, használati tárgyat, autót, hogy azok Dél-Koreában készüljenek.” – mondja Takeshi Miyao, egy tokiói elemzőcég munkatársa. „Ha ma végignézünk Szöul utcáin, a fiatalok már importmárkákat választanak főképp azok minősége alapján.”

„Nem is gondolkodtam azon, hogy Hyundait vegyek idén télen.” – mondja a 27 éves koreai Kim Sung Eun. „Nem hiszem, hogy az autóválasztásnak köze volna a hazafisághoz. Egyszerű személyes döntés.”

Kim esetében a választás a Toyota Prius és a Camry között dőlt el, amely utóbbi 44 konkurensét, köztük a Hyundai és Kia modelljeit is megelőzve idén első külföldi autóként került a dobogó legfelső fokára a koreai autós újságírók szövetségének Év Autója választásán. Egy hasonló győzelem nem lett volna elképzelhető az elmúlt évtizedben, amikor a koreai autómárkák 99 százalékban uralták a helyi piacot.

A néhai Park Chung Lee tábornok által vezetett mezőgazdasági ország egykori tervei szerint magas adókkal védett nemzeti gazdaságban a Hyundai 1975-ben kezdte gyártani Pony modelljét, amely mára több, mint négymillió járművet ad el évente, bevétele pedig tavaly elérte a 78 milliárd dollárt.  

Park támogatta a nemzeti ideológiát erősítő különböző helyi ipari csoportokat, amelyeket koreai nyelven chaeboloknak neveznek, így rajtuk keresztül fejlődött a hazai piacot uraló, elektronikai cikkektől a hajókig szinte mindet gyártó Samsung Group és a Hyundai Group.

Miután Dél-Korea az 1998-as ázsiai válság nyomán kénytelen volt elfogadni az IMF 60 milliárd dolláros kisegítő csomagját, a címlapokra kerültek a koreaiak fura szokásai, akik koreai cipőt vettek Nike helyett, koreai filmeket néztek a hollywoodi alkotások helyett és Hyundait a külföldi autók helyett.

Valahol itt kezdődött a változás. A statisztikai adatok szerint az Apple 2009-es bemutatkozásának évében az iPhone már a koreai okostelefon-piac negyedét tudhatta magának, az importsör-fogyasztás pedig duplájára emelkedett 2007. és 2011. között. Az elmúlt évtizedben az autóimport is virágzott, amelynek eredményeként tavaly soha nem látott 10 százalékra nőtt az autóbehozatal, miközben a helyi autógyártók eladásai 2,9 százalékot estek vissza.

A Toyota koreai eladásai – a Lexus luxusmárkával együtt – 73 százalékot emelkedtek az elmúlt évben, így 15 771 japán autó talált gazdára Dél-Koreában, ahol a Toyota 1,2 százalékos piaci részesedésével immár a negyedik legnagyobb importmárka, míg a BMW 28 152 darabbal az első számú importautó márka.

„Dél-Koreában adja el a Hyundai és a Kia a legtöbb luxusmodelljét, amelyeken nagy árrés van.” – mondja Leee Hyung Sil elemző. Mindkét szöuli cég negyedéves profitcsökkenést jelentett az elmúlt hónapokban és ezzel egyidejűleg aggodalmukat fejezték ki a rosszabbodó devizaárfolyamok miatt, amelyek az importot olcsóbbá, az exportot értéktelenebbé teszik. A koreai won 4,8 százalékot erősödött a dollárral szemben az elmúlt fél évben, miközben a japán jen 15 százalékot gyengült.

A 2011-es Európai Unióval megkötött szabadkereskedelmi egyezmény következtében az importvám a korábbi 8 százalékról 3,2 százalékra csökkent. Egy hasonló amerikai egyezmény hatására a külföldi autókat olcsóbban hozhatják be Dél-Koreába, így a japán gyártók észak-amerikai üzemeiben készülő modellek is jutányosabbá váltak a koreai vásárlók számára.

A Hyundai tavalyi üzemi eredményének 60 százaléka a koreai bevételéből származik, amely teljes bevételének 45 százalékát teszi ki, míg az amerikai csak 22 százalékban számít bele a profitba, eladásai pedig 30 százalékban számít.

Ahhoz, hogy visszanyerjék a koreai vásárlóikat, a Hyundai árcsökkentést hajtott végre középkategóriás modelljei esetén, pl. 3,5 százalékot engedett a Sonata Hybrid listaárából, miközben a Hyundai 34 százalékos részesedésével tulajdonos Kia az új K9 modell árát mérsékelte.

„Fejlesztjük termékeink dizájnját és minőségét.” – nyilatkozta a Hyundai képviselője egy email üzenetben. Az új Tucson/ix35 hobbiterepjáró és az Elantra limuzin immár olyan drága felszereltségeket is tartalmaznak alapáron, mint a nagyobb kerekek, javított hangrendszer és kényelmesebb ülések.

A Toyota eközben idén készül bemutatni Dél-Koreában az új RAV4 hobbiterepjárót, valamint az Amerikában készülő Avalon limuzint, míg a Lexus az IS modelljét szállítja idén Japánból. Japán harmadik legnagyobb autógyártójaként a Honda öt új modellt mutatott be tavaly november és idén január között, köztük az amerikai piacon listavezető Accord modellt.  

A Hyundai számára fájdalmas a japán autógyártók saját exportpiacainak visszaszerzése, miután a 2011-es japán földrengés és szökőár, valamint a thaiföldi áradások lerombolták a szigetország autóiparát. A Toyota amerikai piaci részesedése az elmúlt időszakban 14,4 százalékra nőtt, miközben a Hyundai-é 0,2 százalékkal 4,9 százalékra esett vissza. Tavaly a Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként 9,75 millió autót adott el világszerte a két évvel korábbi 7,95 millióval szemben.

„Ahogy a Honda és a Toyota a vártnál erősebben tértek vissza a cunami után, a Hyundai úgy veszíti el főbb piacain az utóbbi időszakban szerzett részesedését.” – mondja Jesse Toprak, a TrueCar.com kaliforniai elemzője.  

Dél-Korea a Hyundai harmadik legnagyobb piaca Kína és az Egyesült Államok mögött, ahol a koreai gyártó főhadiszállása és fő gyártóüzemei találhatóak. Az autógyártó jelentése szerint világszerte eladott autóinak 43 százalékát a hazai üzemekben állították elő tavaly.

A Hyundai három luxusautójának hazai eladásai 20 százalékkal estek vissza 2012. során, miközben a Toyota Lexus luxusmárkája 4 976 eladott autójával 21 százalékot javított tavaly. A japán autógyártók koreai exportja 26 százalékos növekedéssel 23 924 darabra emelkedett ugyanezen időszak alatt.  

Habár a japán invázióval szemben fennálló lappangó harag időnként beárnyékolja a két nemzet politikai életét is - legutóbb éppen területi viták kapcsán - úgy tűnik, az egyszerű koreai fogyasztók már túlléptek ezen.  

„A dél-koreaiak immár nem annyira érzékenyek a japán termékek iránt, mint korábban.” – mondja Park Jung Hyun, az LG Economic szöuli elemzője. „A fogyasztók fejlett országok áruit vásárolják, amelyek kizárólag minőségi termékeket kínálnak számukra. Japán és Németország is a megbízható kategóriába tartozik.”

Forrás: bloomberg.com

Dönci Hyundai Blogja már a Facebookon is! Hírek, fotók, videók és még több Hyundai! Csatlakozz Te is! Katt!